Továbbra is tarolnak a kínai üzletek

Tavaly óta tart a magyarországi kiskereskedelem peches szériája, s ezt jól példázzák a havonta megjelenő statisztikai adatok is. Eddig csak az élelmiszer-kereskedelem állt vesztésre, de már a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek forgalmazása is visszaesett. Ezzel egy időben viszont jelentősen megugrott az olcsó kínai és a használt cikkek eladása itthon – jól példázva a lakosság kiürült pénztárcáját.

2008. 09. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb versenytársai akadnak manapság a kiskereskedelmi eladások több mint háromnegye-
dét birtokló hipermarketeknek: az utóbbi időben jelentősen megnőtt ugyanis a kínai ruha- és cipőüzletek piaci részesedése hazánkban. A GfK Piackutató idei első fél évre vonatkozó adataiból kiderül: 2008. január és július között a távol-keleti üzletek mennyiségben ugyanannyi árut adtak el, mint a ruházati piac minden más szereplője összesítve. Ez azt jelenti, hogy a kínai boltok a mennyiségi forgalomnak immár 23 százalékát birtokolják – a tavalyi összes bevételhez képest egy százalékkal több pénzt tudva a kasszában, miközben az általános ruházati üzletek ereje mostanra három százalékot gyengült. Kevesebben vásárolnak tehát manapság a jobb minőségű termékeket forgalmazó szaküzletekben, hiszen a lakosság jelentős része kényszerűségből inkább az olcsó importáru felé fordult. Még egy figyelemfelkeltő piaci trend rajzolódik ki a GfK tanulmányából: a kínai üzletek fejlődésével együtt értékben, vagyis forintban mérve csökkent a hipermarketek részesedése a ruha- és cipőkereskedelemben, míg mennyiségi részarányuk nőtt. Ez azt jelenti, hogy a pénzszűkében lévő vásárlók ke-gyeiért komoly árharcba kezdtek hazánkban a távol-keleti üzletek és a hipermarketek.
Sem a statisztikákból, sem az önkormányzatok által kiadott működési engedélyekből nem derül ki, pontosan hány kínai üzlettulajdonos él Magyarországon. Azt ugyanakkor megtudtuk: a statisztikai hivatal adatai szerint 2007-ben ezer körül volt a kínai elnevezésű üzletek száma. – De ennél jóval több van, főként, ha a piaci kereskedőkre is gondolunk – mondta kérdésünkre az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György kifejtette: a hipermarketekkel szembeni verseny nem új keletű, ám kétségtelenül hangsúlyosabb lett az utóbbi időben, mivel a piacokon kínált olcsó áruk egyre inkább hódítanak. A szakértő szerint előnyük inkább abból származik, hogy a félig-meddig legális piacokon az árusok nemritkán nyugta híján adják az olcsó importcikket. A szakértő szerint emiatt is fontos, hogy a vásárló éppúgy, ahogy a statisztikusok, külön tudják választani a hivatalosan kínaiként bejegyzett boltokat a nyerészkedő utcai árusoktól. Régóta vallott nézet ugyanis, hogy ezen piacok fenntartása egyfajta szociális kérdés, vagyis a kispénzű vásárlók menedéke. Az OKSZ szerint ugyanakkor a szabadtéri piacok százmilliós forgalmának nagy részét a nagykereskedelem adja, mivel ezek a Távol-Keletről érkező csempészáruk fő magyarországi elosztóhelyei is. – A legnagyobb tétel itt valóban a textiláru, ahol egyes vélekedések szerint a feketén forgalmazott termék aránya elérheti a legális áruk forgalmát is – mondta Vámos György, megerősítve ezzel együtt azt, hogy a hitelektől kifulladt magyar családok kényszerűen fordultak a távol-keleti termékek felé. Így azok statisztikákban utolérhető fejlődése pusztán a megszorításoktól kivérzett pénztárcáknak és az azóta is gyenge vásárlóerőnek köszönhető.
Látványosan megnőtt az idén a használt ruhát kínáló, úgynevezett turkálók forgalma is; ezek eddig öt százalékkal több ruhadarabot adtak el a korábbiakhoz képest. Olcsóságukban rejlő népszerűségük miatt a használtruha-butikok így már több mint tíz százalékot tudtak fejlődni mindössze fél év alatt, miközben az összes itthon eladott ruhából ötszázaléknyi a bevételük.

Harmatos külkereskedelmi teljesítmény. A vártnál jóval gyengébb eredménnyel zárta a júliust
a magyar külkereskedelem: az egyenleg szerint az exportot túlszárnyalta az import. Az elemzői várakozásoknál kétszer magasabb, 238 millió eurós külkereskedelmi deficit az ipari megrendelések lanyhulását mutatja, és összességében hároméves mélypontot jelent. A hirtelen lelassuló európai – és azon belül különösen a német – gazdaság, illetve a hazai ipar gyenge teljesítménye előrevetítette a külkereskedelmi mérleg romlását, sőt elemzők szerint a kockázatok továbbra is a rosszabb egyenleg irányába mutatnak. Az export-import olló nyílásához hozzájárult a forint erősödése is, ám távolról sem olyan mértékben, amennyire a hazai valuta megizmosodott. A tapasztalatok szerint ugyanis az árfolyam hatása csak két–négy hónapos késéssel jelentkezik a mérlegben. Sup-pan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője a távirati irodának nyilatkozva kijelentette: a kedvezőtlen európai gazdasági környezet miatt még legalább fél évig biztosan magasabb lesz a magyarországi import az exportnál. (Sz. A.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.