A krízis lassan átírja a költségvetést

Már Veres János is elismerte, hogy elérhetetlen a jövő évre tervezett háromszázalékos gazdasági növekedés és a 4,3 százalékos infláció. A pénzügyminiszter bejelentése szerint ezeket újraszámolják majd, s bár az első hírek még teljesen új költségvetés készítéséről szóltak, később kiderült, hogy a büdzsé sarokszámaihoz nem nyúlnak hozzá.

Vagyis úgy akarják teljesíteni a bevételeket és a kiadásokat, hogy közben tisztában vannak vele: alapvetően megváltoztak a magyar gazdaság peremfeltételei. A JP Morgan londoni elemzői csoportja a magyar idei GDP-növekedést 1,8 százalékra, a jövő évit egyszázalékosra taksálja. Mivel minden százalékpontnyi eltérés nagyjából háromszázmilliárd forinttal kevesebb összterméket jelent, ha az elemzőknek igazuk van, a magyar gazdaság jövőre hatszázmilliárd forinttal alulteljesíti majd az eredeti terveket.
Miközben a kormány számol, nem csitulnak a válság magyarországi hullámai. Hiába garantálná 13 millió forintig az állam a bankbetétek visszafizetését, a befektetők már aranyba mentik a pénzüket. Tegnap gyakorlatilag leállt az állampapírok kereskedelme, a tőzsdéről pedig pánikszerűen vonták ki a pénzt. A BUX több mint ezer pontot zuhant, a forint tovább gyengült, lapzártánk idején már 262 forintot kértek egy euróért. A nap vesztese ismét az OTP volt. A bankpapír 14 százalékot veszített értékéből. Londoni sajtóhírek szerint a magyar állam is beállt az OTP-vásárlók sorába, ezt azonban a kormányszóvivő cáfolta.
Intő jel, hogy miközben a magyar tőzsdén szinte megismétlődött a szerdai zuhanás, a lengyel tőzsde 0,4, a cseh 0,2, az orosz RTS pedig 11 százalékkal növekedett. A francia parkett mutatója csak 1,5, a németé 2,5 százalékkal csökkent.
Részletek a 11. és a 12. oldalon