Bizonyára sokan emlékeznek még arra a jelenetre, amikor Zinadine Zidane, a francia labdarúgó-válogatott csapatkapitánya mellbe fejelte Marco Materazzit, az olasz válogatott kiválóságát. Ezzel a franciák el is vesztették a világbajnokság döntőjét, hiszen a világhírű focistát kiállították a durva szabálytalanságért.
Zidane persze ezek után sem maradt kenyérkereset nélkül, nemrég például vaskos díjazásért elvállalta a Danone cég „nagyköveti” posztját 2015-ig. A környezetvédők egy része szerint találó választás egy példátlan szabálytalanságról elhíresült sportolót megtenni a francia cég reklámarcának. A francia társaságot ugyanis csak Magyarországon kétszer is megbírságolták tízmillió forintra, amikor gyógyhatásúnak, illetve egészséges összetevőkben dúskálónak mutatta be az általa forgalmazott egyszerű gyümölcsjoghurtokat. Ezenkívül felmerült a Danone-nal kapcsolatban az is, hogy szabálytalanul reklámozott egészségügyi intézményekben, ásványvizében naftalint, tejtermékeiben guargumit sejtettek, de ezeket a vádakat megcáfolta a társaság.
A legvérlázítóbbnak azonban azt tartották hazánkban, amit a győri kekszgyárral művelt a cég, az üzemben folytatott leépítések
miatt többször bojkottra szólították fel a helyiek a vásárlókat. Hasonló akcióba kezdtek Lengyelországban is a civilek, szintén egy kekszgyár bezárása miatt. A napokban pedig a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) ugrott neki a Danone termékeinek, ahogyan kritika alá vonta több más cég joghurtjait is, miután vizsgálatnak vetette alá ezeket a finomságokat.
A TVE tesztjében tizenöt gyümölcsjoghurtot vagy „annak látszó élelmiszert” értékelt. A vezető piaci márkák közül tizenhárom gyümölcsjoghurt, egy gyümölcsízű joghurt („Könnyű és finom”) és egy tejtermék (Danonino) került a civil szervezet nagyítója alá. Az egyesület három bio minősítésű és négy, fogyókúrázóknak szánt terméket is bevont a vizsgálatba.
A termékeket a TVE tizenegy (környezetvédelmi, táplálkozástani és fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. A szempontok között szerepelt egyebek között, hogy a termék tartalmaz-e aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma, feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják, milyen a csomagolása. A TVE szempontjai alapján első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Zott által forgalmazott Jogobella light és a Herba által terjesztett Müller 0,1 százalékos joghurtja, illetve a Seraph 0,1 százalékos gyümölcsjoghurt, valamint a Danonino tejtermék volt.
Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidráttartalmát laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot ebből a szempontból nem találtak, de a zöldek elgondolkodtatónak tartják, hogy a magyar áruházakban a polcokra került 100 grammos, tehát nem egészen egy pohár mennyiségű termékekben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található.
Ezek közül egyben, a fogyókúrázóknak ajánlott Müller 0,1 százalék „diétás” joghurtban 2,1 teáskanálnyi cukrot találtak a laborban.
A TVE vizsgálata megállapítja, hogy mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben kármin vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt. A teszt során fény derült arra, hogy számos pirosas színű gyümölcsjoghurtban (például Müller 0,1 százalék, Activia, Könnyű és Finom) előfordul az E120-szal jelölt kármin nevű színezék. Ez az anyag, amelyet a fügekaktuszokon élősködő bíbortetű nőstényeinek porítmányából vonnak ki, allergiás reakciókat válthat ki. A gyümölcsjoghurtok azért sem olyan egészségesek, mint amilyennek a reklámokban bemutatják ezeket, mert a bennük található gyümölcsöket a hozzáadás előtt hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma lecsökken. Sok gyümölcsjoghurtban pedig olyan zselatint találtak, amely a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.
A zöldek felmérése alapján a vizsgált termékek közül a legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danonino tejkészítménynek volt. Azon túl, hogy 50 grammonként külön dinómintás dombornyomású pohárban árulják a terméket, még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző állatfigurás műanyag jégkrémes pálcika is található a csomaghoz ragasztva, külön műanyagba csomagolva.
A TVE vizsgálta a joghurtokat forgalmazó vállalatok környezetvédelmi teljesítményét is. Ez alapján kiderült, hogy számos cég elkövetett szabálytalanságokat, például szennyvízkezelési vagy zajterhelési bírságokkal sújtották ezeket a társaságokat. A forgalmazók társadalmi teljesítménye kapcsán pedig a TVE a legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkant. A cég ugyanis hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól, a hatóságoktól és civil szervezetekről egyaránt. Az egyesület megjegyzi azt is: a Danone és a Zott forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt többször is megbírságolta a versenyhivatal.
Lapunk több érintett forgalmazót is megkeresett az ügyben, de lapzártánkig nem érkezett reakció. Mamusits Pétertől, a Danone magyarországi kommunikációs tanácsadójaként is működő Noguchi & Peters Communications Kft. képviselőjétől megtudtuk: a forgalmazók nevében a Tej Terméktanácshoz fordultak, de „szakmailag megalapozott választ” csak későbbiekben adhat ez a szervezet.
origo.hu
Kihúzták az ötös lottót
