Megrogynak a pénzvilág tartóoszlopai

Újabb és újabb pofonok terítik le a pénzvilág óriásait, s a csődök Európát sem kímélik. Csak a mögöttünk álló hét végén három európai és egy amerikai pénzintézet rogyott térdre, amelyeket az állam és a többi bank próbál meg talpra állítani. A Nemzetközi Valutaalap szerint a jövőben szigorúan a bankok körmére kell nézni.

Magasabb sebességre kapcsolt a pénzügyi válság a hét végén. Mint kiderült, négy nagy banknak is külső, többségében állami segítségre van szüksége az életben maradáshoz. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője, Dominique Strauss-Kahn szerint most a politikusok a pénzügyi rendszer összeomlásának elkerülésére közpénzeket nyomnak a gazdaságba, mert ezen múlik annak stabilitása. De aztán szigorúbb ellenőrzésre van szükség, mert egyébként mindenki azt fogja gondolni, hogy az állam a hozzá nem értő menedzserek és a mohó spekulánsok segítségére siet, amikor kell – közölte. Jelenleg a pénzügyi anarchiával kell szembenéznünk – állítja Strauss-Kahn. A tűzoltást követően nagyon szigorúan szabályozni kell az intézményeket és a pénzügyi piacokat. Azért robbant ki a válság, mert nem voltak megfelelő szabályok, s az ellenőrzés sem volt elég szigorú – állítja az IMF vezetője.
A számonkérés gondolata a briteknél is szóba került. George Osborne, az ellenzéki brit Konzervatív Párt árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje kijelentette: aki kockáztat, annak kell viselnie a költségeket is. Akik olyan fizetéseket folyósítanak maguknak, amelyek messze meghaladják bármely más társadalmi réteg javadalmazását, fel kell készülniük e jövedelmek elvesztésére, ha hibáznak.
Mint arról lapunkban már olvashattak, az egyik legnagyobb brit jelzálogbankot, a Bradford & Bringleyt az állam menti meg. Először saját tulajdonába veszi, majd eladja.
A jelek szerint egyébként nemcsak az Egyesült Államokban, de Európa mind több országában is úgy ítélik meg, hogy az állam jó gazda: maratoni tárgyalás után vasárnap este éjfél előtt úgy döntöttek, hogy az állam dobjon mentőkötelet a reménytelenül fuldokló belga–holland Fortis banknak. A döntés értelmében a belga, a holland és a luxemburgi állam 11,2 milliárd eurót ad. A belga állam részesedése ebből 4,7 milliárd euró annak fejében, hogy a Fortisban 49 százalékos részesedést szerez. A holland kormány négy, a luxemburgi kormány pedig 2,5 milliárd euróval száll be átváltható kötvényekért cserébe.
A belga–holland csoport egyébként az ABN Amro bankban lévő részesedését is eladja. Meg nem erősített belga források szerint az ING holland csoport tízmilliárd eurót adhat az ABN Amro azon részvényeiért, amelyeket a Fortis egy évvel ezelőtt több mint 24 milliárd euróért vásárolt meg. Ez a Fortisnak 14 milliárd dolláros veszteséget jelentene. De – Didier Reynders belga pénzügyminiszter szerint – a BNP Paribas is felléphet vásárlóként.
A belga kormány közben bejelentette, hogy teljes mértékben garantálja a betétek biztonságát, ami nyilván magyarázza a belga fővárosban lévő Fortis bankfiókok előtt látható teljes nyugalmat. A Fortis a 25 ezer alkalmazottjával az ország legnagyobb munkaadója a magánszektorban, s másfél millió belga háztartás, azaz a lakosság felének bankszámláit, illetve biztosítását kezeli.
Az Európai Bizottság gyors ülésben vizsgálja majd meg a Fortis részleges államosítását, mégpedig azért, hogy volt-e szó állami segítségről.
A német Hypo Real Estate a hét végén szintén a tönk szélére került, ám bankok egy csoportja többnapos tárgyalás után végül a megmentéséről egyezett meg. Több tőzsdei és nem tőzsdei bank, valamint a német állam rakott össze egy olyan 35 milliárd eurós hitelkeretet, amelyből szükség esetén a Hypo lehívhatja a szükséges összeget. A hitelkeretet két részre osztották, egy 14 és egy 21 milliárdosra. Az elsőnek negyven, míg a másodiknak száz százalékát biztosítja az állam. Ezzel a Hypo szerint a finanszírozási gondjai 2009 végéig megoldódtak.
Az amerikai Wachoviáról is kiderült a hét végén, hogy előzetes tárgyalásokat folytat a felvásárlásáról. Az MTI értesülése szerint a Citigroup Inc. vásárolhatja meg a Wachovia banki tevékenységét egy olyan ügylet révén, amelyet a Szövetségi Betétbiztosító (FDIC) felügyel. A Citigrouphoz kerül a Wachovia öt betétgyűjtő vállalata, s elsőrangú, valamint alárendelt kölcsönállománya is; a Wachovia marad a tulajdonosa brókercégének, az AG Edwardsnak és vagyonkezelő üzletágának. A megállapodás szerint a Citigroup Inc. 42 milliárd dollár veszteséget és 312 milliárd dolláros hitelállományt nyel el, az e feletti veszteséget az FDIC állja.
A bankcsődökből egyértelművé vált tehát, hogy a válság nemhogy nem ért véget, de talán még ki sem tombolta magát igazán. Szinte biztos, hogy újabb bankcsődökkel kell számolni a közeljövőben. A kérdés csupán az, hogy ki lesz a következő áldozat.