A tetűporos joghurt mint a tejtermékek királynője

Botrányt okozott a fogyasztóvédők kampánya, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy tejidegen anyagokkal, például lócsontból készült zselatinnal, bíbortetvekből előállított színezékkel és sok-sok cukorral pakolják tele azokat a gyümölcsjoghurtokat, amelyeket könnyűnek, egészségesnek és finomnak hirdetnek a reklámokban. A forgalmazók a terméktanácshoz fordultak, amely vizsgálatot rendelt el, és közleményt adott ki az ügyben. Ebben elismerik az adalékanyagok felhasználását, de állítják: a joghurtok – köztük a gyümölcsjoghurtok – így is a „tejtermékek királynői”.

Felzúdulást okozott a forgalmazók körében az a cikkünk, amelyben a gyümölcsjoghurtok adalékanyagainak összetételéről írtunk a múlt héten. Beszámoltunk ugyanis arról, hogy az általában élsportolókkal, egészségesnek, finomnak és könnyűnek reklámozott termékekben ló- és marhacsontból, illetve állati kötőszövetekből készült zselatint és egy kármin nevű anyagot is találtak a fogyasztóvédők. Az utóbbit csak E–120-ként jelölik a joghurtok címkéjén, így a tapasztalatlan fogyasztók számára ki sem derül, hogy a kaktuszfügén élősködő bíbortetvek nőstényének porítmányából kinyert savból készült színezékről van szó.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) felmérése szerint a gyümölcsjoghurtok között van olyan, 1000 grammos kiszerelésben árult készítmény is, amelyben több mint két kávéskanálnyi cukor található, miközben a csomagoláson diétásnak hirdetik a terméket. A fogyasztóvédelmi törvény szerint azonban ez nem számít a vásárlók félrevezetésének, hiszen minden adat szerepel a polcokra kihelyezett joghurtok dobozán. Aki pedig nem tudja, hogy mit takar az E betűvel és egy számsorral megjelölt kód, illetve nem ellenőrzi a címkéken feltüntetett szénhidrátmennyiséget a fogyókúrájához, az magára vessen.
A cikkünk megjelenése után a környezet- és fogyasztóvédők által legjobban kritizált forgalmazók egyike, a Danone megbízásából a Tej Terméktanács többnapos vizsgálatot rendelt el, majd hosszú közleményben reagált a TVE kommünikéjére. A termelők és a forgalmazók szakmai szervezete többek között azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy a savanyú tejtermékek, ezen belül pedig a gyümölcsjoghurtok az ismert világértékelés szerint „a tejtermékek királynői”. A TVE azonban szerintük egyoldalú szempontok alapján vizsgálta ezeket a termékeket, a joghurtok legfőbb értéke, például az élőflóra a minősítésükben rendkívül alacsony pontszámmal szerepel, holott táplálkozás-élettani szempontból ez a meghatározó. Kovács László, a Tej Terméktanács elnöke a fogyasztóvédők figyelemfelhívó kampányára reagálva közölte: a zselatint állománystabilizáló szerként alkalmazzák a legtöbb gyümölcskészítményhez. A kármin pedig az Európai Unióban és hazánkban is engedélyezett élelmiszer-adalékanyag, és az érvényes magyar rendelet nem tesz említést arról, hogy bármiféle allergén vagy egészségre káros hatása lenne. – Cukrot pedig a háziasszonyok is használnak a gyümölcsök tartósításához, ez tehát szerintük nem bűn az ipar esetében sem – tette hozzá az elnök.
Haraszti Anikó, a TVE vezetője szerint azonban nem mindegy, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e azzal, hogy az általuk megvásárolt terméket a csökkentett zsírtartalom miatt nevezhetik diétásnak, miközben tele van cukorral. Az ilyen gyümölcsjoghurtok nagy része éppen ezért inkább az édességek kategóriájába tartozik.
A tudatos vásárlók fontosnak tartják azt is, hogy az adalékanyagok tartalmáról tájékoztatták a vásárlókat. Egy olyan vegetáriánus ugyanis, aki a zöldségek mellett fogyaszt tejterméket is, nem biztos, hogy szeretne zselatint vagy bíbortetűből nyert színezéket fogyasztani. Ez egyébként érvényes lehet a húsevő vásárlókra is. A szerkesztőségünkbe érkezett levél tanúsága szerint az egyik olvasónk a gyomorproblémái miatt vett gyümölcsjoghurtot, mert a reklámokban azt hallotta, hogy ezzel megszüntetheti a puffadást. A termék fogyasztása éppen ellenkező hatást fejtett ki. Kovács László ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: nem hiszi, hogy gyümölcsjoghurtot fogyasztott az illető, inkább egyéb tejkészítményt ehetett.
A fogyasztók félrevezetéséről valóban csak akkor lehet beszélni, ha egy címkén nincs feltüntetve minden összetevő, vagy más is van a termékben, mint amit ráírtak a dobozára – tudtuk meg Kathi Attilától. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szóvivője szerint a hatóságnak jogosnak tűnő bejelentés után is részletesen meg kell vizsgálnia, hogy indokoltnak tartják-e egy eljárás elindítását. Ha tehát valaki nem tudja pontosan a nevük vagy a jelölésük alapján meghatározni az alap- és adalékanyagokat az általa vásárolt gyümölcsjoghurtban, az hiába is tenne feljelentést a félrevezetése miatt. Ez azért is aggasztó, mert az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület felmérése szerint ma már nem bízhatunk meg azokban a házi tejekben sem, amelyeket az utcán árusítanak az „őstermelők”.
Kilenc mintát vizsgáltattak meg, amely szerintük reprezentálja a legtöbb helyen árusított fajtákat. Már a szakértők első érzékszervi bírálatánál kiderült, hogy a kilencből két tej savanyú. Ezután a mintákat a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. Kutató-Élelmiszervizsgáló és Nyerstej Minősítő Laboratóriuma is górcső alá vette. Megállapították, hogy kilenc házi tejből gyakorlatilag egy felelt meg teljesen az előírásoknak. A tejek fele hamisított, vizezett volt, a beltartalmi értékek pedig szinte minden termelő árujánál alacsonyabbak voltak a kívánatosnál. Ezeknek a termékeknek legalább volt egy pozitívuma, tejidegen anyagokat, antibiotikumokat, hormonokat és vegyszermaradékokat nem tartalmaztak.