Hiába érkezett az érdi Tescóba a meghirdetett akció első napján A. J., már nem találta a kedvezményes áron reklámozott fúrógépet. Állítólag elfogyott, de ajánlottak helyette egy kétezer forinttal drágábbat. Úgy döntött, megveszi, ha már idáig elutazott a szomszédos településről. A postaládájába jó előre bedobott szórólapon egy fél áron kínált bort is kiválasztott, de azt sem találta, csak az árcsökkenést hirdető táblát. Azt, hogy van-e még a beharangozott borból, vajon feltöltik-e a polcot, nem sikerült megtudnia az alkalmazottaktól. A következő órában úgy viselkedett, mint a vásárlók általában: megvette mindazt, amit egyébként a sarki boltban is megtalált volna.
Udvardy György, a Tesco képviselője a történtekre reagálva azt mondta, hogy a vásárlói szokások kiszámíthatatlanok. Egy-egy reklámújságban több száz termék is szerepel, ennek ellenére nem jó, ha a vevő akár egyet is hiába keres. Ilyen esetben azt javasolják – fűzte hozzá –, hogy a vásárló jelezze tapasztalatait az ügyfélszolgálatnál, ahol megoldják a gondot.
Mihálovits András, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője szerint alig akad olyan hipermarket Magyarországon, amelyre ne érkezne panasz a vásárlók megtévesztése miatt. A leggyakoribb kifogás az, hogy az akció kezdetén a meghirdetett áru nincs a boltban, vagy nagyon hamar elfogy. Az üzletek ilyenkor arra hivatkoznak, hogy a készletet pillanatok alatt elkapkodták. Az előzetes forgalmi adatok alapján azonban tudniuk kell, hogy egy-egy akció alkalmával körülbelül mennyivel nő meg a kereslet, és ehhez gondoskodnia kell a szükséges induló árukészletről. Ráadásul felmérések bizonyítják, hogy – éppen a szórólapokon megjelenő „a készlet erejéig” kitétel miatt – a vevők az árleszállítás első napjára időzítik a vásárlásukat – fűzte hozzá Mihálovits. Az azonban nem várható el az üzletektől, hogy az árukészletük az első naptól az utolsóig kitartson, hiszen az akciót többek között azért szervezik, hogy megszabaduljanak tőle.
A vevők viszont akár megtalálják, amit keresnek, akár nem, ugyanott elintézik más bevásárlásaikat is. Az üzletnek ez a forgalma azonban nem jelentkezett volna, ha az akciót nem hirdetik meg.
A Gazdasági Versenyhivatal honlapjának adatai szerint az elmúlt években több ízben is elmarasztalták az áruházláncot a vásárlók megtévesztése miatt.
Szép Gábor, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szóvivője elmondta, az ilyen eseteket bejelentés alapján a Gazdasági Versenyhivatal vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vizsgálja. Emlékeztetett arra, hogy szeptember óta Magyarországon is érvényes a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot (UCP) tiltó európai uniós irányelv. A 31 pontból álló listán az egyik legkártékonyabbként szerepel a csalogató reklám fogalma is, amelyért igen súlyos bírság szabható ki. Ide azok az esetek tartoznak, amikor egy cég alacsony árral hirdeti meg a termékét, de abból nincs megfelelő készlete.
origo.hu
Sasvári Sándor megrázó vallomása: így tették tönkre a családját
