Kósa Lajos úgy látja, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogászokból álló antidiszkriminációs hálózata jól működik, „ám az egyes vélemények szerint százötvenezer, mások szerint egymillió lelket számláló roma származású magyar testvérünk társadalmi integrációjával rosszul állunk”. Sikerre csak akkor számíthatunk, ha társadalmának szociológiai szerkezete hasonló lesz a többségi társadaloméhoz, vagyis kialakul és megerősödik a roma értelmiségi és munkaadói réteg is. Ha ennek segítésében továbbra is gyönge teljesítményt nyújtunk, nem ússzuk meg a gazdasági válságot komolyabb zavargás nélkül – fogalmazott Kósa.
A megélhetési okokra visszavezethető cigánybűnözést kétségbeejtően rossz alkalmazkodási jelenségnek nevezte, amire természetesen nem ad felmentést ezen okok megléte. A romákat jellemző gyermekvállalási hajlandóságról úgy vélte, ez példa lehetne a rossz demográfiai mutatókkal jellemezhető többségi társadalom számára még akkor is, ha a gyermekvállalás oka – vagyis a család megélhetését biztosító gyermekek után járó támogatás megszerzése – megint csak a kétségbeejtően rossz alkalmazkodási stratégiák egyikeként értékelhető. A hatékony integrációt eredményező programot hiányolva a fideszes politikus úgy vélte, a legnagyobb bűn lenne lemondani a romákról, ahelyett hogy tartalékként számítanánk rájuk, és ügyes integrációval úgy fogadnánk be a cigányságot, hogy az növelje Magyarország felzárkózási esélyeit.
Egymilliónyi közpénz a romakampányra. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) egymillió forintnyi közpénzt fordít arra a kampányra, amelyet a cigánybűnözés „sztereotípiáinak” csökkentésére és a rendvédelmi szervek roma fiatalokkal való felduzzasztásáért indítanak vasárnaptól több civil szervezet, illetve az amerikai és angol nagykövetség támogatásával. A tárca sajtóosztályán azt közölték: az egymillió forintot az IRM többletbevételeiből fedezik. (P. T.)
origo.hu
Így álltak az autók a szakadó hóesésben az M1-M7 közös szakaszán - videó
