Kedvezményes nyugdíjakra költi el a Honvédelmi Minisztérium (HM) jövőre forrásainak mintegy nyolc százalékát. Legalábbis ez derül ki a kormány 2009-re vonatkozó költségvetési tervezetének legutóbbi változatából. A dokumentum szerint a következő évben ugyanis a szaktárca büdzséjéből – amely nagy jóindulattal is csak hozzávetőlegesen 300 milliárd forintosnak tekinthető – csaknem 23,5 milliárd menne el a kedvezménnyel nyugállományba vonult tisztek és tiszthelyettesek járandóságára. Mint ismert, a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai 25 szolgálati viszonyban eltöltött év után jogosultak arra, hogy kedvezményesen nyugállományba vonuljanak. Az elmúlt hat évben azonban a hadsereg reformja címén számtalan alakulatot szüntettek meg a honvédségnél, és emiatt több ezer katona akasztotta szögre az egyenruhát. Közülük sokan kényszerűségből vetették le az angyalbőrt, hiszen nem ajánlottak fel számukra más alakulatnál munkát, vagy csak az eredeti szolgálati helyüktől távol dolgozhattak volna tovább, elhagyva a családi fészket, esetenként elvállalva egy alacsonyabb beosztást.
*
Az ilyen helyzetbe került katonák közül tulajdonképpen szerencsésebbnek azok mondhatták magukat, akiknek már lejárt a 25 éves szolgálati idejük, így korkedvezménnyel nyugállományba vonulhattak.
A legutóbbi drasztikus leépítést Szekeres Imre honvédelmi minisztersége elején hajtották végre 2006-ban, amikor közel hétezer embert küldtek el a szaktárcától, annak háttérintézményeitől és a Magyar Honvédségtől. Ezt megelőzően azonban védelmi átalakítás címén szinte „lefűnyírózták” a fél honvédséget, rengeteg helyőrséget szüntettek meg, köztük a magyar haderő három kiképző központjával, a tüzérség tatai centrumával, egész haderőnemekkel.
– Ezeknek az intézkedéseknek a káros következménye, hogy ilyen nagy összegeket kell kifizetni a korkedvezményes nyugdíjakra – mutatott rá Simicskó István. A KDNP honvédelmi szakpolitikusa aggasztónak tartja, hogy ezek a kifizetések a HM forrásait csökkentik, hiszen ezzel rontják az országvédelmi képességet is. Szerinte ez bizonyítja, hogy megbukott az a politika, amely az úgynevezett képesség alapú haderő fejlesztése címén építette le a honvédséget, és azt állította, ezzel jelentősen csökkenthetők a HM kiadásai. A NATO meglehetősen szomorú képet kapna, ha megtudná, hogy a szaktárca büdzséjéből valójában mennyit költenek a tényleges katonai kiadásokra – hangsúlyozta a képviselő. Megjegyezte: a leépítésekkel a minimális szintre süllyedtek az országvédelmi képességeink azért is, mert nemcsak fontos alakulatok szűntek meg, hanem a tudásuk csúcsán lévő, 40-45 éves hivatásos katonáknak kellett távoznia a hadseregtől.
A HM sajtóosztálya nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy az előirányzott 23,5 milliárd forintból hány kedvezményes nyugdíjat kell kifizetniük jövőre. Arra sem kaptunk egyértelmű választ, hogy a nyugállományú katonák közül hánynak kellett visszavonulnia azért, mert megszűnt az alakulata. A szaktárca erre úgy reagált: „Amennyiben a hivatásos állományú katona rendelkezik a törvényben meghatározott minimális szolgálati idővel, kérheti szolgálati nyugállományba helyezését. A Honvédelmi Minisztérium nem vizsgálja, illetve nem tartja nyilván a nyugállományba helyezés kérelmezésének indokát.”
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
