Panaszt tettek a rendőrök ellen

Jogsértő, megfélemlítő és zaklató – ezekkel a szavakkal minősítette az október 23-i rendőri fellépést a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, amely egyúttal panaszt tett az intézkedésekkel szemben. Az adatvédelmi biztos pedig hiába minősítette aggályosnak korábban az igazoltatások filmre vételét, a rendőrség a nemzeti ünnepen is rögzítette a megemlékezők személyes adatait.

2008. 11. 07. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Panaszt tett az október 23-i rendőri intézkedések miatt hétfőn a Nemzeti Jogvédő Alapítvány – tájékoztatta lapunkat Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az alapítvány ügyvezetője. A panaszt a közelmúltban létrehozott Független Rendészeti Panasztestület vizsgálhatja majd ki. A nemzeti jogvédők szerint visszaélésszerű jogalkalmazást tükröz, ahogy a gyülekezési jogukkal élő megemlékezőket beterelték a Markó utcába, körülzárták és önkényesen akadályozták őket szabad elvonulásukban. – Közel két óráig tartóztatták fel az embereket a mozgásukban, ezzel megsértették a személyes szabadsághoz fűződő jogaikat – mutatott rá Gaudi-Nagy. Az ügyvéd kiemelte: a rendőrpalotától az Astoria felé tartó menet eltérítése, feltartóztatása jogszerűtlen volt, hiszen két bejelentett rendezvény közötti vonulás megengedett – ezt egy Budaházy György ügyében hozott 2004-es jogerős bírósági ítélet is alátámasztja.
A nemzeti jogvédők szerint az emberek sorozatos és többnyire indokolatlan igazoltatása is a joggal való rendőri visszaélést példázza. A Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazása szerint a „zaklató jellegű” igazoltatások további sajátossága volt, hogy arra kényszerítették az embereket: kamerába mondják a nevüket és személyes adataikat, pedig ezt korábban az adatvédelmi biztos is aggályosnak minősítette.
Emlékezetes, júniusban Szabó Máté akkori, ideiglenes adatvédelmi biztos megállapította: az emberi méltósághoz való jog érvényesülése szempontjából kifogásolható ez a rendőri gyakorlat, ezért helyteleníti azt. Az ombudsman kiemelte: az igazoltatás nem lehet megfélemlítő vagy megalázó hatású, és a rendőri intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nem áll arányban az intézkedés céljával. A vitatott kamerás igazoltatást egyébként tavaly szeptember óta alkalmazzák, és a kiadott ombudsmani állásfoglalásnak sem sikerült eltántorítania ettől a gyakorlattól a rendőri vezetést. Ehhez képest a rendőrség folyamatosan tagadja, hogy központi utasításra rögzítik videóra az igazoltatásokat, szerintük ez csak egyes előállítottak esetén, éppen az ő érdekükben történhet meg. Az ombudsmani hivatalban tegnap arról tájékoztatták lapunkat: az idei október 23-ával kapcsolatban egyelőre nem érkezett hozzájuk panasz.
A nemzeti jogvédők szerint az október 23-i nemzeti ünnep méltóságát sértette az indokolatlanul nagy rendőri készültség, a kordonerdő és a szükségesnél sokkal több felfegyverzett egyenruhás fenyegetettségérzetet keltett a békés megemlékezőkben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.