Mint ahogy várható volt, megszületett a szocialista–szabad demokrata konszenzus a felsőoktatási állami vagyon kiárusításáról. Bár korábban Hiller István oktatási miniszter lépten-nyomon azt hangoztatta, hogy nem támogatja a privatizációt és az egyetemi vagyon elherdálását, most mégis beállt az erre irányuló javaslat mögé, amihez elegendő volt annyi, hogy ő is hatalmat kapjon az egyetemi ingatlanüzlet lebonyolítása fölött. Az erről szóló változtatást kapcsolódó módosító indítványként nyújtották be az Országgyűlésnek a szocialisták, amit az alku részeként a liberálisok is támogatnak.
Ismert: az óriási tiltakozást kiváltó, Magyar Bálint és Sándor Klára liberális képviselők nevéhez fűződő törvénymódosító javaslat egy, a Pénzügyminisztérium által benyújtott indítvánnyal kiegészülve lehetővé teszi, hogy fizetős magániskolákká alakuljanak az állami egyetemek. A pénzügyi kormányzat javaslata megengedi, hogy az állami egészségügyi, oktatási és kutatói intézetek vállalkozói közintézményekké váljanak, amelyekkel egyidejűleg megszűnne a dolgozók közalkalmazotti státusa. A Magyar-féle javaslat ezzel párhuzamosan az egyetemek kezébe adná az eddig az állam által felügyelt felsőoktatási vagyont. Az újonnan létrejött, profitorientált magánfőiskolák bátran bevezethetik a tandíjat is.
A szocialisták két fontos ponton változtatták meg Magyar Bálint és Sándor Klára javaslatát. A legfőbb „garanciális” elemnek azt tartják, hogy vétójogot, vagyis teljhatalmat adnának az oktatási miniszternek. A jövőben Hiller István egy személyben dönt majd arról, hogy engedélyezi vagy elutasítja egy egyetem ingatlaneladási, -vásárlási vagy -bérbeadási szándékát. A másik lényeges módosítás, hogy a rektorok saját hatáskörben hozott döntéseikért a jövőben 12 havi illetményüknek megfelelő összeggel felelnek.
Sándor Klára szabad demokrata képviselő, az eredeti indítvány egyik kidolgozója lapunknak kijelentette: az SZDSZ támogatni fogja a parlamentben a szocialisták indítványát. Hozzátette: végre megszületett a széles konszenzus a felsőoktatás vagyonkezelésének modernizálásáról. A korábban élesen tiltakozó Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Kis Papp László leszögezte: megnyugtató, hogy az oktatási miniszter vétójogot kap, hiszen így a rektorok nem adhatnak el akármit. Miskolczi Norbert, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke viszont úgy látja: a rektorok felelőssége semmit nem ér, mert az ingatlaneladásokról nem ők, hanem az egyetemi szenátus dönt. A miniszter kezébe adott óriási hatalom pedig rendkívül aggályos, hiszen ezek után pártalapon születhetnek majd a döntések az egyetemekről.
Szijjártó Péter a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új vezetésével tárgyalt