Első fokon feloszlatták a gárdát

Első fokon tegnap a Fővárosi Bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Kulturális Egyesületet, vagyonát pedig állami tulajdonba helyezte, de ez a döntés nem érinti az egyesület által életre hívott, több ezer főt számláló Magyar Gárda Mozgalmat (a gárdistákat).

Az egyesület feloszlatására a Fővárosi Főügyészség indított polgári pert. Pataki Árpád bíró az ítélet indoklásában azzal érvelt: az egyesülési jog fontos jog, és csak kivételes esetekben korlátozható. Azonban például az emberi méltóság megsértése alapot adhat a korlátozásra. A bíróság kimondta, hogy a Magyar Gárda Kulturális Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom szorosan együtt tevékenykedő, úgymond szimbiózisban működő szervezetek. A bíróság megállapította: azzal, hogy a gárda a cigánybűnözést állította tevékenységének fókuszába, megsértette a cigány kisebbség méltóságát, indulatokat, félelmet keltett, amely jogállami keretek között nem tolerálható.
*
Az a kép alakult ki a társadalomban, hogy „majd jön a gárda, és rendet tesz”. Pataki Árpád kiemelte: mindez alkotmányos keretek között nem elfogadható. A döntés arra is rámutatott, hogy a gárda egyenruhája alkalmas lehet egyes kisebbségek jogainak megsértésére, még ha ez nem is állt szándékukban. Az ítélet utalt arra is, hogy a parlamenti pártok is elítélték a 2007. december 9-i tatárszent-györgyi gárdafelvonulást, ugyanakkor Pataki Árpád leszögezte: a bíróság nem vitatja el az állampolgárok biztonságos élet utáni vágyát, de ennek megteremtésére vannak bevett formák, ilyen lehet például a polgárőrség.
Vona Gábor, a Magyar Gárda Kulturális Egyesület elnöke az ítélethozatal után bejelentette: fellebbeznek, és akár Strasbourgig is elmennek. Vona váratlan fordulatnak értékelte az ítéletet, mert szerinte a per során nem lehetett számítani a feloszlatásra. Kiemelte, hogy a nem jogerős döntés csak az egyesületről szól, a Magyar Gárda Mozgalomról nem, az ugyanis feloszlathatatlan.
Gaudi-Nagy Tamás, az alperes jogi képviselője elmondta, hogy minden jogorvoslati lehetőséget ki fognak használni. Kijelentette: a társadalom egyes részeinek vélt vagy valós elvárásai szülték ezt az ítéletet, a bíróságnak ügyelnie kellett volna a látszatára, hogy az indoklásban konkrét jogszabályokkal alátámassza a döntést.
Az ítéletet kihirdetése előtt, perbeszédében a Fővárosi Főügyészség képviselője – szinte előrevetítve a bíró későbbi indoklását – kiemelte a tavaly decemberi tatárszentgyörgyi gárdafelvonulást, amely szerinte a cigány kisebbség megfélemlítésére alkalmas erődemonstráció volt. Az ügyész állította, a szervezet a társadalmi problémák okozóiként negatívan állítja be a cigányságot. A felperes szerint csak a felelősség alóli kibújást szolgálja az az alperesi védekezés, hogy a Magyar Gárda Egyesület nem azonos a Magyar Gárda Mozgalommal. Jellemző körülmény, hogy a felperes pernyertessége érdekében beavatkozó Magyar Kisebbségek Pártja képviselője, Dániel Péter a nácikhoz hasonlította a gárdát.
A Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás a kereset elutasítását kérte, szerinte ugyanis nincs meg a feloszlatás jogszabályi alapja, az szükségtelen és aránytalan szankció lenne. Az ügyvéd szerint az ügyészség nem tudta állításait bizonyítani, így többek között azt sem, hogy a tíz főt számláló egyesület azonos lenne a több ezer fős gárdamozgalommal. Gaudi-Nagy rámutatott, a katonai jelleg a vidéki rendekre vagy a cserkészekre is jellemző, mégsem jut senkinek eszébe feloszlatni ezeket a szervezeteket.