Fókuszban az oktatás

Sólyom László szerint a magyarság megmaradásának alapfeltétele, hogy kiművelt értelmiséggel rendelkezzen – a köztársasági elnök erről a Határon túli magyarság a 21. században című konferenciasorozat ötödik találkozójának megnyitóján beszélt tegnap. A tanácskozáson szakértők, tudósok és értelmiségiek vettek részt a kisebbségben élő magyar közösségek képviseletében. Az államfő kiemelte: a beolvasztási, asszimilációs támadások az iskolával kezdődnek a határon túli magyarokkal szemben, akik számára a stabil kétnyelvűség csakis komoly anyanyelvi kultúrára támaszkodhat. A Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés című tanácskozás szünetében Sólyom László elmondta, hogy szorgalmazza a szórványban élő magyarság számára iskolák, kollégiumok létrehozását, és felhívta a figyelmet a felnőtt- és a szakmunkásképzés fontosságára is.
A köztársasági elnök kitért arra: a 90-es évekre helyreállt egy olyan oktatási struktúra, amelyben az óvodától az egyetemig lehetségessé vált, hogy anyanyelvükön tanuljanak a határon túli magyarok. „Ezt nem fenyegeti veszély, bármilyen hírek érkeznek” – mondta, hozzáfűzve, hogy a Kárpát-medencei magyarok döntő többsége már az Európai Unióban él, és ez garanciát jelent számukra. Sólyom László hangsúlyozta, a politikai villongások nem azt jelentik, hogy a lakosságon belül is hasonló feszültségek lennének tapasztalhatók. A kétnyelvűségről szólva hangsúlyozta, hogy a kisebbségi oktatásnak nem a szegregáció a célja, a kétnyelvűség szükséges a határon túli magyarok boldogulásához, inkább az oktatás minőségéről kell beszélni. Igen gyakorinak nevezte, hogy az iskolából kikerülő diákok egyik nyelven sem tudnak rendesen, pedig a biztos anyanyelvi tudás az, amire egy másik ismeretanyag is felépülhet. Ehhez megfelelő tankönyvek is kellenek.