Gárdaper: vitatják az ítéletet

Nincs összhangban a gyülekezési törvénnyel, az abban biztosított széles körű szabadságjogokkal a Fővárosi Bíróság keddi elsőfokú ítélete, amellyel nem jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Kulturális Egyesületet – nyilatkozta lapunknak Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság elnöke. Úgy vélte, nem állja meg a helyét Pataki Árpád bíró azon hivatkozása, hogy a gárda ruházata és menetelése sértené a cigányság emberi méltósághoz való jogát, bennük félelmet kelt, hiszen az Árpád-házi sávos szimbólum történelmi jelképünk, a fekete ruha nem tiltott viselet, a gárdisták pedig semmilyen bűncselekményt nem követtek el, sőt éppen a szervezet egyik tagját verte félholtra négy roma a napokban. – Amúgy pedig éppen a nem roma lakosság él mindennapos rettegésben a vidéki falvakban – mutatott rá Völgyesi Miklós. Szerinte ki kell mondani, igenis létezik cigánybűnözés, hiszen a köztörvényes bűnökért elítéltek között jócskán felülreprezentáltak a romák, ezt már egyes cigány vajdák is elismerik. A nyugalmazott bíró szerint az ítélet nem találkozik a bűnözés visszaszorításában reménykedő emberek igazságérzetével, és tovább bátorítja a cigányság vezetőit, hogy ne bűnöző roma társaik megfékezésével, hanem az állítólagos rasszizmusveszéllyel riogassanak.
Schiffer András ügyvéd-jogvédő egyetért a Fővárosi Bíróság ítéletének azon indokolásával, hogy elfogadhatatlan egy származás szerint elkülöníthető csoport célkeresztbe állítása, az ő megfélemlítésük. Éppen ezért szólította fel többekkel együtt a hatóságokat egy éve a tatárszentgyörgyi gárdafelvonulás után, hogy tegyenek lépéseket. – Hogy a szervezet feloszlatása a megfelelő válasz-e, azt a bíróság nyilván alaposan mérlegelte, de az biztos, hogy ez a lépés önmagában csak tüneti kezelés, ettől az etnikai feszültségek vagy a szélsőjobboldali agresszió még nem szűnik meg – vélelmezte az ügyvéd. Schiffer András szerint éppen ezért senkinek sincs oka pezsgőt bontani. Halmai Gábor alkotmányjogász a Kossuth rádióban tegnap arról beszélt: ha valaki egy feloszlatott szervezetet kezd el újraszervezni úgy, hogy ugyanazt a tevékenységet folytatja, mint elődje, az bűncselekményt követ el. Szerinte ez a gyülekezési joggal való visszaélés.
Nem kíván hadakozni a Külügyminisztérium Robert Fico szlovák miniszterelnök kijelentéseivel – mondta lapunknak a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásának elsőfokú, nem jogerős ítéletét üdvözlő szlovák kormányfői nyilatkozattal kapcsolatban Kohári Lajos. A külügyi tárca helyettes szóvivője – aki nem kívánta kommentálni a pozsonyi üzenetet – azt is közölte, hogy Robert Fico kijelentéseinek kommunikációjával a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) foglalkozik. Megkeresésünkre azonban a MeH sajtóosztálya is kitérő választ adott kérdéseinkre. A Kormányszóvivői Iroda ugyanis nem kívánta kommentálni Robert Fico szavait, hanem az általunk feltett kérdésektől – miszerint nem gondolják-e úgy, hogy a szlovák kormányfő szavaival beleavatkozott hazánk belügyeibe – eltérő, a Magyar Gárda Egyesület ítéletét követő Gyurcsány Ferenc-nyilatkozatot küldték el válaszként lapunknak.
A szlovák Sme napilap tegnapi kommentárja szerint ugyanakkor a gárda betiltása nem old meg semmit, mert hamar ki fog derülni, hogy a szlovák–magyar problémák gyökerei nem ebben rejlenek. Ez egy álkonfliktus, amely mögött politikusok rejtőzködnek – véli a liberális napilap. A Magyar Gárdát feloszlató budapesti bírósági döntésnek – állítja a Sme – az lehet a nagy előnye, hogy a Jobbik párthoz közeli Magyar Gárda kikapcsolásával világossá válik, a mozgalomnak semmi köze nem volt a szlovák–magyar kapcsolatok megromlásához. A szlovák lap szerint Sólyom László magyar államfő magánlátogatásai szintén csak ürügyül szolgáltak azok számára, akik az ellenségkép által akarják meghatározni saját identitásukat. A cikk arra is rámutatott, eddig senki nem vette észre, hogy a Magyar Gárda-ügyben egy szó sem esett a szlovákokról.