Bár a kormány lépten-nyomon azt hangoztatja, hogy azért veszi el a 13. havi fizetéseket, mert így elbocsátások nélkül tud pénzt megtakarítani a közszférában, a valóságban a pénzelvonáson felül óriási mértékű leépítésekre készül, amelyek fedezetére már el is különítette a pénzt a válságbüdzsében. A forrás akár hetvenezer közszolga elbocsátását is fedezi – derül ki a lapunk birtokába került dokumentumból. A tömeges létszámleépítés tervét Szabó Zoltán, a parlament oktatási bizottságának szocialista elnöke árulta el az ellenzéki képviselőknek a testület múlt heti ülésén. Szavait a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője is megerősítette.
Az előzmény: a Fidesz két fontos módosító indítványt nyújtott be a testület elé. Az egyik javaslat a közoktatási normatívákra szánt forrást emelte volna 26 milliárd forinttal, a másik a felsőoktatásra szánt összeget fejelte volna meg 17 milliárddal. Az ellenzéki párt szerint erre azért lenne szükség, mert a válságbüdzsében szereplő állami források az alapműködést sem fedezik, vagyis ha az iskolák nem kapnak pluszpénzt, akkor a felsőoktatásban vagyonfelélés és eladósodás, a közoktatásban iskolabezárás és nagy arányú elbocsátás várható. A Fidesz a pluszforrások egy részét a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) különböző személyi kifizetésekre elkülönített hetvenmilliárd forintos keretéből vette volna el.
Mivel a szocialisták nem voltak hajlandók hozzányúlni ehhez az összeghez, mondván, hogy azt másra kell költeni, és elvetették az ellenzéki csomagot, a fideszes Pósán László magyarázatot követelt: mondják meg végre, mire kell a MeH-nek az a hetvenmilliárd forint, amikor a béreket nem ebből fizetik, hiszen az külön tétel a költségvetésben.
*
Pósán kérdésére Szabó Zoltán bizottsági elnök a jegyzőkönyv tanúsága szerint kijelentette: szó sincs arról, hogy a Miniszterelnöki Hivatal néhány száz fője kíván hetvenmilliárdot eldorbézolni a következő évben, ismeretei szerint ugyanis a hetvenmilliárdos személyi kifizetési tétel elsöprő többsége az év folyamán bekövetkező közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony-megszüntetésekkel kapcsolatos végkielégítések megpályázásának fedezete. Koleszár Katalin pénzügyminisztériumi főosztályvezető – aki az ülésen a kormányt képviselte – megerősítette Szabó szavait. A szakember felsorolt még néhány tételt, amire ez a pénz kifizethető, így például az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselők és szakértők kiadásaira, ugyanakkor leszögezte, hogy ezek közül a legnagyobb részt nyilván a létszámcsökkentéssel összefüggő kifizetések alkotják.
Ezzel a kormány beismerte, hogy nem igaz az a korábban a kabinet tagjai által hangoztatott állítás, amely szerint azért a 13. havi bérek megvonásával próbálnak pénzt megtakarítani, mert így ugyan mindenki vállal némi áldozatot, ám legalább nem lesz szükség elbocsátásokra. Legutóbb múlt héten Arató Gergely, az oktatási tárca MSZP-s politikai államtitkára nyilatkozott erről a távirati irodának Pokorni Zoltán (Fidesz) szavaira reagálva, aki arról beszélt, hogy az oktatási megszorítások nagyarányú pedagóguselbocsátásokra kényszerítik az önkormányzatokat. Arató azt mondta: 2006-ban a pedagógus-álláshelyek csökkenéséhez elsősorban a kötelező óraszámok növelése vezetett, hiszen ha egy ember több órát tart, értelemszerűen kevesebb szakemberre van szükség. A kormány a gazdasági válság miatt éppen azért választotta a 13. havi bér elvonását, mert így megőrizhetők a munkahelyek.
A hetvenmilliárd forintos végkielégítésekre szánt keret azt jelenti, hogy ha átlagosan bruttó egymillió forintos fájdalomdíjjal számolunk – ez háromhavi bér végkielégítésként való kifizetése esetén havi bruttó 333 ezer forint jövedelmet feltételez –, akkor a keret hetvenezer közszolga elbocsátását fedezi. Az elbocsátottak száma persze lehet ennél magasabb is, hiszen a közalkalmazottak átlagbére ezt meg sem közelíti. Ha a keretnek alig több mint felét, negyvenmilliárd forintot költik végkielégítésekre – elvégre nem tudhatjuk, a szocialisták mit értnek elsöprő többség alatt –, akkor is minimálisan negyvenezer közszolga kerül jövőre az utcára.
Ismeretes: a közalkalmazottak szombaton az utcára vonulnak, és tüntetnek a bérek befagyasztása és a 13. havi fizetések elvétele ellen, január 12-re pedig sztrájkot hirdettek. Az oktatásban a világválságra hivatkozva a kormány visszavonta a korábban naponta népszerűsített Új tudás program legfontosabb elemét, a pályakezdő pedagógusoknak ígért nagyarányú béremelést, felfüggesztette a 13. havi bérek kifizetését, felrúgta a jövő évre vonatkozó, négyszázalékos általános béremelésről szóló megállapodást és negyvenmilliárd forintos megszorítócsomaggal sújtja a közoktatást.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
