Kóka: ateizmussal a válság ellen

Elképesztő módosító indítványokkal bombázta a parlamentet az utóbbi napokban Gyurcsány Ferenc korábbi jobbkeze, Kóka János. Az SZDSZ frakcióvezetője szerint a válságból való kilábaláshoz reformokra van szükség, ezért a liberálisoknak nem szabad támogatniuk az érdemleges változást nem hozó szocialista adótörvényeket. Lássuk, milyen Magyarországot szeretne ő. Első körben az oktatási és a szociálpolitikai kókai reformokat vesszük górcső alá, amelyeknek lényege az egyházi intézmények és a falusi iskolák felszámolása, a kultúra maradványainak porral hintése, a családi pótlék megadóztatása és a munkaügyi központok drasztikus leépítése.

2008. 12. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Már-már beteges egyházellenességre utalnak Kóka János korábbi SZDSZ-elnök válságbüdzséhez benyújtott módosító indítványai, amelyeket ő reformoknak hív, a valóságban azonban drasztikus pénzelvonások. A liberális párt frakcióvezetője által javasolt megszorítások könyörtelenségét és életképtelenségét jelzi az is, hogy még az IMF-hitel miatt elvonásokra kényszerített szocialisták sem támogatták egyetlen indítványát sem. Kóka javaslatai ugyanis – például az egyházi iskoláktól – olyan mértékű támogatást vontak volna el, amelyek az érintett intézményeket nemhogy vegetálásra, de azonnali halálra ítélte volna.
Kókát, amikor az egyházak forrásait kell megcsapolni, akkor a törvények, a nemzetközi szerződések és a törvényességi rendet vigyázó alkotmánybírósági határozatok sem zavarják. Az SZDSZ csalás gyanúja miatt megbukott elnöke olyan módosító indítványt nyújtott be a válságbüdzséhez, amelyben egyharmadával, 3,3 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra csökkentette volna a hittanórák amúgy is alacsony finanszírozását. Ezenkívül kevesebb mint a felére, 9,5 milliárd forintról 4,5 milliárd forintra csökkentette volna az egyházi iskolák működésére fordítható állami támogatás mértékét. Kóka eltörölte volna az oktatási miniszter azon jogát is, hogy ha év közben kiderül, hogy az egyházi intézményeknek a költségvetésben előirányzott összegnél a törvény szerint több jár, akkor azt kiegészítse, vagyis nem adott volna lehetőséget arra, hogy az egyházi iskolák megkapják a nekik járó pénzt.
A liberális politikus – aki egyébként az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett – javaslatának elfogadása sóval hintette volna fel az egyházi iskolák helyét, hiszen azokat eddig is alulfinanszírozták, sőt jogellenesen vontak meg tőlük eddig több mint hárommilliárd forintot. Még a legelvakultabb ateisták sem szavazták meg azonban Kóka indítványait, hiszen azok alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütköznek, vagyis törvényellenesek.
Emlékezetes: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az idén júniusban megállapította, hogy az állam 2005-ben és 2006-ban – Magyar Bálint szabad demokrata politikus minisztersége idején – nem fizette ki az egyházaknak a kiegészítő támogatás jelentős részét, vagyis 2,7 milliárd forintot jogellenesen vett el az egyházaktól. A napokban az ÁSZ rávilágított arra is, hogy az egyházi iskolák a 2007-es évre sem kapják meg az összes nekik járó pénzt. Most 325 millió forintot tart vissza járandóságukból a Hiller-tárca. Az oktatási miniszter próbálta vitatni a tartozást: arra hivatkozott, hogy a közoktatási törvény szerint az egyházi fenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulások és egyéb állami támogatások összege nem lehet több, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív állami hozzájárulás. Ezt a jogszabályt azonban az Alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek találta és megsemmisítette, mivel ellentétes a vatikáni szerződéssel. A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között 1997. június 20-án Vatikánvárosban aláírt nemzetközi szerződés azt írja elő, hogy a Magyar Katolikus Egyház által fenntartott közoktatási intézményeket ugyanolyan szintű pénzügyi támogatás illeti meg, mint a hasonló intézményeket működtető állami és önkormányzati fenntartót. Mivel az állami iskolák az önkormányzatoktól kiegészítő támogatást kapnak, ezt a pluszpénzt az egyházi iskolák esetében az államnak kell állnia. Az egyházi intézmények még így is csak egyéves késéssel kapják meg a pluszpénzt, mivel a nekik járó kiegészítő támogatás összegét csak év végén, az állami iskoláknak fizetett önkormányzati hozzájárulások átlagát alapul véve állapítja meg az állam. Ez azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlést az Alkotmánybíróság határozata és az Állami Számvevőszék utasítása is arra kötelezi, hogy növelje az egyházi iskoláknak fizetendő állami támogatás összegét, egyszerűen nincs törvényi lehetőség a csökkentésre.
Az egyházi iskoláktól elvett ötmilliárd forintot egyébként Kóka az iskolák további bezárására fordította volna: ennyivel több pénzt adott volna ugyanis a többcélú kistérségi társulásoknak, vagyis azoknak a falvaknak, amelyek hajlandók mindent bezárni és egyetlen intézménybe tömöríteni több település iskoláját, óvodáját és kultúrházát.
Érdemes végignézni, az oktatás és kultúra mely területeiről venne még el pénzt Kóka, és hova tenné az így keletkezett pluszt: az SZDSZ frakcióvezetője 402 millió forintot venne a kulturális intézményektől, teljes büdzséjének húsz százalékával, 778 millió forinttal rövidítené meg a magyar filmeket támogató Magyar Mozgókép Alapítványt, 402 millió forinttal csökkentette volna az alapítványok, és több mint félmilliárddal a közhasznú társaságok támogatását. A gazdasági válság közepette, az emberek tömegeinek utcára kerülése mellett Kóka 20 százalékkal kevesebbet költene szakképzésre és felnőttképzésre, miközben egyharmadára csökkentené a regionális munkaügyi központok költségvetését. A családokat érintette volna Kóka családi pótlék megadóztatására vonatkozó indítványa is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.