A túlnyomórészt szántóföldi-növény-termesztéssel – leginkább kukoricával – foglalkozó földesi gazdák közül többen úgy kalkulálnak, sem a csöves kukorica mázsánkénti 700 forintos ára, sem a szemes kukorica 2100 forintos ára nem fedezi a tényleges termelési költségeket, így az a 40-50 mázsányi csöves tengeri, amit egy-egy család el tud fűteni a télen, tiszta nyereség. A gazdák jó része már két-három éve átállította fűtőrendszerét gáztüzelésűről fatüzelésűre, így technikailag nem jelent problémát a kukoricatüzelés.
Szatai László 15 holdon termel kukoricát. Idén igen szép termése volt: száz mázsát takarított be hektáronként. A jó fekvésű földeken gazdálkodó termelő elégedett a tavalyi termés bevételével. Még akkor is, ha a legjobb, mázsánként 6300 forintos árhoz képest rosszabbul járt, márciusban ugyanis, „csak” 5700 forintot kapott a szemes kukorica mázsájáért. Idén azonban hiába van százmázsás átlag, nincs értékesítés, mert nincs ára a kukoricának, és vevő is alig akad. Így Szatai László a kukorica jó részét – társaihoz hasonlóan – éppúgy kénytelen volt betárolni, mint a hasonló nagyságú területen termesztett búzát – A kukoricán most hektáronként hatvan-hetvenezer forintos ráfizetés keletkezik, ugyanis a szemes termény előállítási költsége szárításig 280 ezer forint, száz mázsa kukoricáért pedig csak 210 ezer forintot fizet a felvásárló, ha egyáltalán megveszi a termést. Ha nem, a tárolás díja minden hónapban több mint harminc forinttal emeli a mázsánkénti költséget. Jobban járok, ha fűtök vele, mint ha tároltatom – mondja a gazda, aki kiszámolta, hogy több mint háromszor olcsóbban jön ki, ha az általa korábban mázsánként 2300 forintért beszerzett fa helyett csöves kukoricát használ fűtőanyagként.
A Karacs házaspár 3,6 hektárnyi kukoricásáról idén 250 mázsa termést takarított be. Eladni azonban ők sem tudják, más megoldás után kell nézniük. Néhány éve már átálltak gázról fafűtésre, most pedig a 2800 forintért beszerezhető hasított fa helyett a földjükről hazavitt negyven mázsa csöves kukoricát akarja eltüzelni. – Mi csak a nyugdíj mellett gazdálkodunk, de erről a kis örökségként kapott 5,2 hektáros földecskéről semmiképpen nem akarunk lemondani – mondja Karacs Antalné, felemlegetve a tavalyi évet, amikor az aszály miatt mindössze negyvenmázsás termésátlagot tudtak elérni hektáronként, a mostani helyzet pedig katasztrófával ér fel számukra.
– Nincs ára a kukoricának, viszont a fáénál sokkal jobb a fűtőértéke – summázza véleményét Bíró Imre húsz hektáron gazdálkodó termelő, akinek tíz vagon kukoricája vár eladásra. – Ha a nyáron nem vettem volna meg a brikettet, most én is kukoricával fűtenék. Roppant sajnálom hogy elkapkodtam, mert a fabrikettnek mázsájáért háromezer forintot fizettem, a kukorica meg legfeljebb hétszáz forintba kerülne, és azon a néhány tíz mázsán legalább nem bosszankodnék, ami el tudok fűteni – mondja sajnálkozva. Bíró Imrének eddig háromszáz mázsa kukoricán sikerült túladnia. A tervezett intervencióról úgy vélekedik, nagy szükség lenne rá, de nem nagyon nézi ki az országvezetőkből, hogy lesz is belőle valami. Azt meg pláne nem, hogy a piaci zavar elhárítására hivatott uniós pénzből finanszírozandó felvásárlás kedvező hatása – ha egyáltalán lesz ilyen – elér majd a földesi gazdákig.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
