Már nincs felvételi, de fizetni kell érte

Az egyetemi jelentkezések esetén fizetendő felvételi eljárási díj azonnali eltörlését követeli az oktatási tárcától a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE). A tárca évekkel ezelőtt arra hivatkozva kezdte el szedni a díjat, hogy az iskolák fedezni tudják a szóbeli és írásbeli vizsga költségeit. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta azonban az egyetemek nem rendeznek felvételit, mégis fizetni kell, ráadásul egyre többet.

Felvételi küszöböt állítanának a rektorok. A Magyar Rektori Konferencia azt kezdeményezte, hogy 200 pontnál alacsonyabb felvételi eredménnyel ne lehessen bejutni a felsőfokú alapképzésekre – derült ki a szervezet közleményéből. Az egyetemi vezetők szerint a minimum meghatározása azért szükséges, hogy csak a megfelelő felkészültségű hallgatók nyerjenek felvételt. Hogy kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre a hallgatók számára, a rendelkezés legkorábban a 2010–11-es tanévre vonatkozna. A felvételi rendszerén a kormánynak áll jogában változtatni.

A felvételi jelentkezéskor fizetendő eljárási díj azonnali eltörlését követeli a kormánytól az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Közoktatás-politikai Tanácsának szülői oldala. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) elnöke lapunknak kijelentette: az ülésen a tárca képviselője egy olyan rendeletmódosítást terjesztett a tanács elé, amely ismét megemeli a felvételi eljárás díját. Ennek értelmében jövőre az alapdíj az eddigi kilencezer forint helyett tízezer forint lesz, vagyis ez lesz a minimális jelentkezési díj. Ezért a pénzért három szakra jelentkezhet a diák, de ki kell fizetni akkor is, ha csupán egyetlen helyre adja be a jelentkezési lapját. Aki háromnál több helyen szeretne próbálkozni, annak minden újabb jelentkezés után 2500 forintot kell fizetnie az eddigi 2000 forint helyett. A pótfelvételire ötezer forintért lehet jelentkezni.
Keszei leszögezte: felháborítónak tartja, hogy a tárca évről évre emeli a jelentkezés díját, amit a költségek megnövekedésével indokol, pedig a valóságban jóval kevesebbe kerül az eljárás, mint korábban. Az egyesület vezetője kifejtette: korábban arra hivatkozva kezdték el szedni a díjat, hogy abból fedezik az egyetemek által tartott írásbeli és szóbeli vizsgák díjait, amelyek nyilván pénzbe kerültek, hiszen feladatlapokat kellett összeállítani, dolgozatot javítani, vizsgáztatni. A kétszintű érettségi bevezetése óta azonban a középiskolában megírt vizsga eredménye alapján számolják ki a gyerekek felvételi pontszámait, vagyis az egyetemek nem tartanak felvételi vizsgát. A költségek tehát minimálisra csökkentek, hiszen csak az adminisztrációs rendszer – amely regisztrálja a jelentkezéseket és kiszámítja a pontszámokat – működtetése kerül pénzbe, a tárca mégis évről évre többet fizettet a gyerekekkel. A szülők rámutatnak: bármilyen vizsgáért külön kell fizetni. Szakirányú továbbképzés és doktori képzés esetén kilencezer forint, különböző alkalmassági vizsgák esetén pedig négyezer forint eljárási díjat szedhet az intézmény.
A szülői egyesület elnöke rámutatott: a felvételi eljárás díja ezer forintról indult és évenként emelkedve elérte a tízezer forintot. Ez százezer jelentkezővel számolva csupán az alapdíj megfizetése esetén is egymilliárd forintos bevételt jelent, amit tovább növelnek az újabb jelentkezésekért fizetett kiegészítő és a pótfelvételi eljárásban fizetendő díjak, vagyis éves szinten legalább 1,2 milliárd forintot keresett a diákokon az oktatási tárca, miközben jelentkezésük feldolgozása ennél sokkal kevesebbe került.
Keszei szerint a felsőfokú jelentkezések feldolgozása és a kiértesítés legfeljebb annyiba kerülhet, mint a középfokú beiskolázási rendszer működtetése, hiszen ott még több jelentkezést kell feldolgozni ugyanazzal a szisztémával. A Középiskolai Felvételi Információs Rendszer fenntartására évi kettőszázötvenmillió forintot költ a tárca, vagyis akár egymilliárd forint másra költhető pluszpénzt is összeszedhetnek Hillerék a gyerekek befizetésein.