Utolsó esély. Az ovális iroda következő ura lesz az utolsó amerikai elnök, aki megmentheti a palesztin–izraeli válság megoldásaként körvonalazott két állami megoldást – vélik a libanoni Dár al-Hajat napilap egyik cikkében. Az írás szerint ha Barack Obama nem tesz azonnali lépéseket, s belekeveredik a „bizalomépítő gesztusok” és „békefolyamat-tárgyalások” útvesztőjébe, az eszme ugyanúgy a történelem süllyesztőjébe kerül, mint a többi amerikai béketerv. Úgy vélik, a béketervek egyszerűen azért nem valósultak meg, mert a politikai akarat hiányzott, s Obamának kevesebb mint egy éve van a rendezésre. Obama megválasztásakor az arab világ legnagyobb része üdvözölte a döntést, Rahm Emanuel kinevezése kabinetfőnökké azonban egyértelműen a visszájára fordította a lelkesedést, minthogy ő izraeli állampolgár, és szolgált is a hadseregben. Az új kabinetben túl sok olyan politikus van – mint Hillary Clinton –, akinek megbízása nem a változást erősíti, hanem a régi washingtoni héjákhoz hasonlít. Ehud Olmert ügyvezető izraeli miniszterelnök tegnap Washingtonban járt, ahol az izraeli lapok szerint az „utolsó vacsorát” költi el George W. Bush „béna kacsa” elnökkel. A Jerusalem Post szerint Olmert a tavalyi megállapodásban foglalt tíz év alatt 30 milliárd dolláros katonai segély megerősítését kérte. (S. L. S.)
A tegnap reggeli bejelentés szerint az amerikai állam húszmilliárd dollár értékben részesedést vásárol a bankban, ezenfelül 306 milliárd dollár értékben garanciát vállal a Citigroup kintlevőségeire. A döntést a pénzügyminisztérium, a jegybank (Fed) és a szövetségi bankfelügyelet (FDIC) együttesen jelentette be. A pénzügyminisztérium a húszmilliárd dollárt a kongresszus által néhány hete elfogadott és George W. Bush elnök által aláírt hétszázmilliárd dolláros pénzügyi mentőöv összegéből használja fel. Október végén az amerikai állam elsőbbségi részvénycsomagot vásárolt az ország kilenc vezető bankjában 125 milliárd dollár értékben. Akkor a Citigroup 25 milliárd dolláros tőkeinjekciót kapott, hasonlóan, mint a JPMorgan és a Wells Fargo. A Bank of America 15 milliárd, a Goldman Sachs, a Merrill Lynch és Morgan Stanley 10-10 milliárd dollárt kapott. Az amerikai határidős indexek tegnap felfelé mozdultak a hírre reagálva, hogy elkerülhetővé válik a a banknak a világ pénzügyi rendszerét is fenyegető összeomlása. A Citigroup árfolyama már az elektronikus adásvételben több mint harminc százalékkal emelkedett; igaz, a bizalmi válság hatására a múlt héten 15 éves mélypontjára jutott a bankcsoport piaci értéke.
A válság hosszú távú kezelése már Barack Obama feladata lesz, aki pénzügyi-gazdasági szakembergárdájának gyors összeállításával igyekszik felkészülni a kormányzásra. Főtanácsadója, David Axelrod még pénteken jelezte, hogy pénzügyminiszter-jelölt a New York Federal Reserve Bank jelenlegi elnöke, Timothy Geithner lesz, a nemzetgazdasági tanács élére pedig Larry Summers, a Clinton-kormány volt pénzügyminiszterének jelölése várható. A csapat tagja lesz a Fehér Ház költségvetési igazgatójaként Peter Orszag magyar származású, de a magyart már nem beszélő pénzügyi szakember is, aki jelenleg a kongresszusi költségvetési hivatal elnöke. Obama szombaton felvázolta: 2011-ig 2,5 millió munkahelyet teremtenének nemzeti infrastrukturális projektek révén.
A kabinetépítésnél Obama eddig három korábbi demokrata riválisát jutalmazta: Joe Biden alelnök lesz, Hillary Clinton minden bizonnyal külügyminiszter, Bill Richardson új-mexikói kormányzó pedig kereskedelmi tárcavezető.
A nemzetbiztonsági főtanácsadó posztjára James L. Jones tábornok, a NATO európai erőinek – Magyarországon is jól ismert – volt parancsnoka esélyes. A volt tengerészgyalogos szívesen látna NATO-erőket Ciszjordániában, és ellenzi, hogy a palesztin állam fölött Izrael biztonsági ellenőrzést gyakoroljon.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!