Színre léptek a büdzsé leendő bírálói

Amennyiben a parlament is rábólint, februártól Kopits György, az IMF volt munkatársa vezetésével kezdheti el munkáját a költségvetési tanács, amelynek másik két tagja Oblath Gábor, illetve Török Ádám lesz. A jelölés Sólyom László köztársasági elnök, Simor András jegybankelnök, illetve az Állami Számvevőszék hatásköre volt. Az új testületnek lényegében csak véleményezési joga lesz.

Tegnap az államfő, a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék elnöke megnevezte jelöltjét az újonnan létrejövő, háromtagú költségvetési tanácsba, amely a tavaly novemberben elfogadott plafontörvény alapján februártól kezdi meg tevékenységét. Kopits Györgyöt Sólyom László jelölte a tanács elnökének, Oblath Gábort a jegybank, míg Török Ádámot a számvevőszék javasolta. Mivel Kopits és Oblath is 2003 óta tagja a jegybank monetáris tanácsának, és mandátumuk csak idén decemberben, illetve júliusban jár le, az összeférhetetlenség elkerülése miatt valószínűleg le kell majd mondaniuk e tisztségükről.
Kopits György csaknem harminc évig dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), azt megelőzően az Egyesült Államok pénzügyminisztériumában végzett munkát. Nemzetközileg elismert szakember, részt vett a közpénzügyi szabályozás tavaly őszi megalkotásában, és nevéhez fűződik a fedezetlen kormányzati túlköltekezésre vonatkozó „fiskális alkoholizmus” fogalma. Oblath Gábor korábban a Kopint-Datorg gazdaságkutató intézet munkatársa volt, Medgyessy Péter pénzügyminisztersége alatt a tárca tanácsadójaként dolgozott, jelenleg tagja a Magyar Közgazdasági Társaság elnökségének. Török Ádám akadémikus, egyetemi tanár a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke és a versenyképességi kerekasztal egyik vezetője.
A három jelöltről az első tavaszi ülésnapon, február 16-án szavazhat a parlament, mandátumuk a január elsején életbe lépett törvény szerint kilenc évre szól. A tanács feladata az aktuális költségvetéssel kapcsolatos makrogazdasági előrejelzések készítése, valamint az, hogy a büdzsé adataira vonatkozóan ajánlásokat és véleményeket fogalmazzanak meg. Hatáskörük kiterjed minden olyan törvényjavaslatra, amelyik befolyásolja a büdzsé bevételi és kiadási oldalát, nyilatkozniuk kell majd a költségvetés megvalósíthatóságáról a zárószavazást megelőzően.
Vétójoggal azonban nem ruházza fel a testületet a törvény, amit pontosan ezért a hiányosságért nem tartott elfogadhatónak a Fidesz és a KDNP. A közpénzügyi felelősséget szabályozó testület létrehozását elsőként Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke javasolta 2005-ben, miután a kormány túlköltekezései miatt sorozatosan nem teljesültek a költségvetési törvényben előírt sarokszámok. A Fidesz több kezdeményezést is indított a közpénzek felhasználásának kordában tartásáért, ezeket azonban 2008-ig a kormánypártok minden esetben elutasították, hol jogszabályi nehézségekre, hol a szükségtelen pénzköltésre hivatkozva. A hivatal végül annak köszönheti létrejöttét, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól kapott kölcsön ellenében a kormánynak meg kellett ígérnie a költségvetési fegyelemről szóló törvény létrehozását. 2006-ig hazánk rendre jelentősen túllépte az államháztartási hiánycélokat, amelyeket előzőleg a költségvetési törvényekben garantált.