Túladagolva

Medgyessy Péter kormánya 2004 őszén bukott meg, Gyurcsány Ferencé idén áprilisban, mindez azonban nem hozott semmilyen érdemi változást a belpolitikában. Az ellenzék hat éve tehetetlenül szemléli a kabinet összeomlásait és újjáéledéseit. Mára már parlamenti többség nélkül gyakorolja a hatalmat a taktikus miniszterelnök, felszalámizva a korábban még országos összefogásban, szövetségben reménykedő ellenzéki erőket. Hiába vannak papíron már 3,3 milliónyian azok, akik a változástól várják az államcsőd közelébe jutott ország sorsának javulását, az Országgyűlésben képviselőnként vagy egész frakciók kihasításával gyengült az ellenzék. – Majd 2010-ben – mondhatják sokan; bár a politika iránt érdeklődők már 2006 előtt is, de az elmúlt évben is szembesülhettek vele, a szocialisták mostani vezetőjükkel képesek felállni a padlóról. Túladagoltak reformokból, liberális városvezetésből és a szocialista demokrácia korrupt működéséből. Ekkora dózis a jóból a magyar csodalónak, az év szenzációit szállító Overdose-nak is sok lenne.

Demokráciát kell bevezetni bármilyen eszközzel, akár atombombával is – Szergej Dovlatov orosz író egyik amerikai emigrációban élő regényalakja vallotta ezt a nézetet még a szovjet birodalom bukása előtt. Ezt a szatirikus álláspontot gondolhatta újra és aktualizálta a szocialista–szabad demokrata kormány az elmúlt év első felében, amikor a társadalom elutasító reakcióit figyelmen kívül hagyva kívánta ráerőltetni reformjait az országra. A közel 150 milliárd forintos új kormánynegyed grandiózus terve, miszerint egy egész városrészt építsenek fel a kabinet tagjai komfortigényeinek még teljesebb kielégítésére, rögtön az év elején megbukott, pontosabban a miniszterelnök javaslatára felfüggesztették. Az előkészületekre azért közel 14 milliárd forintot elköltöttek az adófizetők pénzéből, amiből jutott mintegy 22 millió forint a megvalósításon dolgozó projektiroda munkatársai 2007-es tevékenységének premizálására is, akik karácsonyi juttatásként vehették fel megérdemelt jutalmukat.
Politikai következménye ennek nem lett, nem úgy, mint a végső soron az MSZP–SZDSZ-szimbiózis látszólagos végét jelentő, Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter (ő később egy afrikai valóságshow-ban is bizonyította ellenálló képességét) nevével fémjelzett kórház-átalakító törekvéseknek. A szabad demokrata politikus – ahogy egyik megszólalásában is kifejtette – a „hobbiból orvoshoz járók” kiszűrése miatt akarta átplasztikázni a magyar egészségügyi rendszert. Messze földön hírhedté vált széfprogramja márciusban akadt meg az MSZP szakpolitikusainak ármánykodása miatt, míg átfogó reformelképzeléseinek a Fidesz kezdeményezte népszavazás tett keresztbe ugyanebben a hónapban. Több mint 3,3 millió ember mondott ekkor véleményt a koalícióról és Gyurcsány Ferencről (a referendum a tandíj, a kórházi napidíj és a vizitdíj eltörlésére vonatkozott), hogy ennek mi volt a lényege, azt maga Horn Gábor (SZDSZ) koalíciós kapcsolattartásért felelős egykori államtitkára tolmácsolta „Ferinek”: „azt mondták, hogy menj a picsába”. A kormányfő a voksolás előtt még úgy vélte, hogy az eredmény semmilyen hatással nem lesz a kabinetre, március 9-ét 10-e fogja követni, és minden mehet tovább a maga útján. Nem így lett: a hó végén Gyurcsány menesztette Horváthot, és ez saját bevallása szerint is „élesebb reakciót” váltott ki az SZDSZ-ből, mint ahogy azt gondolta volna. – Miniszterelnök úr, önből elfogyott az erő, az akarat és a szándék az ország megújítására – mondta a parlamentben Kóka János akkori SZDSZ-elnök, és az MSZP készülhetett a kisebbségi kormányzásra.

A kisebbségi kormány
Miután az MSZP nem ment bele az SZDSZ által koreografált egyszer, Medgyessy Péter megbuktatásakor már alkalmazott forgatókönyvbe, és nem hátrált ki miniszterelnöke mögül, április 30-i hatállyal a szabad demokrata kormánytagok (Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági miniszterek és további hét államtitkár) visszaadták megbízólevelüket Gyurcsány Ferencnek. Az ötfős kisebbségben lévő kormányban az MSZP erős embereit találjuk: a 15 miniszter és 21 államtitkár között jelenleg nyolc szocialista megyei elnök, négy platformvezető, hat országos elnökségi tag található. Bekerült a kabinetbe Gyenesei István is Somogyból, aki önkormányzati miniszter lett. Ő papíron a rendszerváltozás óta (addig KISZ-funkcionárius, majd MSZMP-s megyei tanácselnök volt) független politikusként működött, munkásságáról a Magyar Nemzet közölt cikksorozatot beiktatása előtt, aminek eredményeként a parlamenti szakbizottság sem tartotta alkalmasnak a poszt betöltésére, bár ez a kormányfőt nem befolyásolta a kinevezésben.
Gyenesei István 17 éven keresztül a Somogy Megyei Közgyűlés elnökeként dolgozott a köz és saját családja felemelkedéséért. Vezetésével az önkormányzat elcserélt egy nyereséges temetkezési társaságot egy médiacégért, amelyből a profitot termelő üzletágakat kiszervezték bizalmasa érdekeltségébe. A Kaposi Mór Megyei Kórház rekonstrukciója miatt büntetőeljárás indult, de tanácsadóinak működése miatt is felvetődött a hűtlen kezelés gyanúja. Kabinetfőnöke például a megye reprezentációs keretéből vásárolt hintát, napágyat, kandallókosarat, vasalót és hajszárítót, de jutott a büdzséből 33 kardigán megvételére is. A volt megyei elnök évente több százezer forintot költött el művészeti és iparművészeti alkotásokra, amelyeket az önkormányzat könyvelésében ajándékként tüntettek fel. Ezek mellett 2003-ban 130 darab asztalterítőt is vásároltatott az adófizetők pénzéből, máskor pedig 350 darab díszdobozra költött el több mint százezer forintot.
A miniszter fia egy kastélyszállót igazgat. A Gyenesei vezette megyei önkormányzat a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól – amelynek társelnöke szintén Gyenesei volt – hetvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást harcolt ki, hogy az oda vezető három kilométeres bekötőutat felújíthassák. A támogatási igényt az önkormányzat azzal indokolta, hogy az útberuházással a Kozmapusztán élő emberek életkörülményeit szeretnék javítani. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Kozmapuszta lakóinak száma hat fő.
Bekerült a kabinetbe közlekedési miniszterként Szabó Pál. Kinevezése előtt ő volt a Magyar Posta vezérigazgatója. Vezetésével az állami cég több mint egymilliárd forintért szerződött egy győri vállalkozással kézbesítési kerékpárok beszerzésére. A tender tisztasága erősen megkérdőjelezhető volt, hiszen a pályázat kiírása előtt fél évvel egy postai középvezető már tárgyalásokat folytatott a későbbi nyertes cég képviselőjének társaságában a szlovén szállítóval. A megállapodást júliusban felmondta a posta, a gyanús beszerzést a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) is vizsgálja. Szabó Pál azóta egyébként távozott a kormányból: a Monorierdőnél októberben történt, négy halálos áldozatot követelő vonatszerencsétlenség miatt mondott le. A tragédiáért egyébként a mozdony vezetőjét tették felelőssé, aki túl gyorsan ment az adott szakaszon, és belerohant az előtte szabályosan közlekedő intercityjáratba.

Két démon: terrorizmus és fasizmus
Egy nappal a koalíció felbomlása után a szocialista majálison szinte valóra vált Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter baljós, terrorveszélyre vonatkozó jövendölése: Gyurcsány Ferenc miniszterelnökre játék pisztolyt fogtak. Az elkövetőt a biztonságiak elvezették. A belpolitikailag instabil helyzetben újra fasiszták ellen mozgósított a kormányfő, ezúttal a budapesti Hollán Ernő utcában egy jegyirodában kialakult konfliktus miatt trombitálta össze a demokrácia barátait a politikus. A kirekesztés elleni több száz fős megmozduláson megjelent Gerhard Schröder egykori német kancellár is, aki most az orosz Gazprom cég egyik leányvállalatánál dolgozik. A köztársaságot azonban más, földalatti és antidemokratikus szervezetek is veszélyeztették az idén. Februárban Molotov-koktélt dobtak öt vidéki szocialista képviselő házára, a támadást a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg vállalta magára. A társaság ellen később az NNI lépett fel, tizenkét helyszínen egy időben tartottak házkutatást, többek között lisztet és cukrot is lefoglaltak a nyomozás során.
Pár nappal a játék pisztolyos incidens után Gyurcsány Ferenc már arról nyilatkozott a nemzetközi közvéleménynek, hogy az adótörvények, illetve a jövő évi költségvetés elfogadása a feltétele a kisebbségi kormány további munkájának. Ma már tudjuk, hogy ezek a feltételek teljesültek, többek között az SZDSZ külső támogatásával, bár májusban még a szabad demokrata John Emese leszögezte: ellenzékből nem szavazhatják meg a költségvetést. Fodor Gábor ehhez pedig azt fűzte hozzá, hogy az előre hozott választás tisztességesebb megoldás lenne.
Fodor ekkor már az SZDSZ elnöki tisztségére pályázott (a kampányban még Orbán Viktor Fidesz-elnökkel is folytatott négyszemközti tárgyalást az előre hozott választásokról), ugyanis még februárban súlyos legitimitási zavarok jelei kezdtek mutatkozni a pártban. Kiderült, hogy még 2007 márciusában szabolcsi és borsodi álküldöttek szavazataival választották elnökké Kóka Jánost. Példátlan blamázs, a rendőrség magánokirat-hamisítás miatt nyomozást kezdett az ügyben, lapzártánkig hét politikust gyanúsítottak meg. Az SZDSZ-ben júniusban volt a tisztújítás, Fodor szoros versenyben legyőzte a vadliberálisok, Kuncze–Pető– Magyar támogatását maga mögött tudó Kókát. A párt megosztottsága azonban állandósult: az év végén a frakcióvezetői posztért volt kiélezett küzdelem a két tábor között, amelyből a kókaista irány jött ki jobban.

Újabb kamuprogramok
a miniszterelnöktől
Csökkenteni kell a munkavégzéshez kötődő és a vállalkozásokat terhelő adókat, bársonyos adókorrekcióra van szükség – Gyurcsány Ferenc fejében már júniusban formálódni kezdett újabb nagy ívű programja (ekkora már túl vagyunk az új tulajdonosi programon is), amikor az MSZP választmánya előtt felvázolta a közteherviseléssel összefüggő gondolatait. Optimista attitűdjére ráerősített a Miniszterelnöki Hivatal is, amely pár héttel később 130 millió forintból országos sikerkampányba kezdett. A propaganda az elmúlt hét év eredményeivel szembesítette a lakosságot, örömmel tudatták, hogy a duplájára emelkedtek a nyugdíjak, folyamatosan nő a bérek reálértéke, és hazánk büszkélkedhet a térség legsikeresebb kiigazító programjával (pár hónap múlva már államcsőd fenyegette az országot).
A költségvetési bizottságban Veres János pénzügyminiszternek kellett volna mindezt érvekkel alátámasztania júliusban, a fémiparból érkezett szabolcsi politikus azonban nem bírta a feszültséget. Önmagából kikelve hazugnak nevezte a testület elnökét, a fideszes Varga Mihályt, aki szerint a felelőtlen gazdaságpolitika miatt tartják hiteltelennek az országot külföldön. Veres végül feldúltan távozott a bizottsági ülésről. Kirohanása hasonló volt ahhoz, amit pár nappal később gyermekei mutattak be a II–III. kerületi bíróságon. Gábor fia a Magyar Nemzet munkatársát perelte magánvádlóként éppen ellentmondó nyilatkozatokat téve. A fiatalember egy idő után megunta a bíró kérdéseit, és „kurva anyátok” felkiáltással távozott a tárgyalóból (később a tanúként beidézett Tamás testvére is hasonlóan tett). A Veres ifjak ellen a bíróság megsértése miatt eljárás indult.
Augusztusban Gyurcsány Ferenc közzétette Megegyezés című programját. A szemfényvesztő bűvészmutatvány 1000 – azaz ezer – milliárd forintos adócsökkentéssel kápráztatta el Magyarország boldogtalan népét. A fantasztikus trükk szerint minderre fedezetet a gazdaság kifehérítéséből kreáltak volna. A feltételes mód a miniszterelnök ezen programjának esetében is indokolt, a nemzetközi pénzügyi helyzetben később keletkező válság ugyanis a történelem süllyesztőjébe, a szemétbe, a kukába juttatta a dokumentumot annak minden mondanivalójával együtt.
A politikai alvilághoz közeledve
Ettől függetlenül is kritikus időszakot vészelt át Gyurcsány Ferenc és kormánya, de (és ez nem kis teljesítmény) ezt is megcsinálták. A kisebbségi kormány első sikerét szeptemberben könyvelhette el, igaz, érdekes körülmények előzték meg az Országgyűlés önfeloszlatásáról szóló, MDF kezdeményezte szavazást, amelynek eredményeként stabilizálódott a miniszterelnök és kormánya helyzete. A demokrata fórum ebben az időszakban készülődött az elnökválasztásra, és Dávid Ibolyának komoly kihívója akadt Almássy Kornél személyében. Az MDF elnökéhez éppen a kampányhajrában jutott el ismeretlen feladótól egy hangfelvétel, amelyet nem mellesleg a titkosszolgálat rögzített. Az elnök asszony ez alapján azzal vádolta meg kihívóját, hogy egy gazdasági érdekcsoporttal szövetkezve (Csányi Sándor OTP-vezérről van szó) egy biztonsági cég közreműködésével akarták őt lejáratni, hogy átvegyék az MDF irányítását. Dávid Ibolya felszólította Almássyt, hogy hagyja el a pártot (ez meg is történt, kizárták), majd immár egyedüli jelöltként újra ő lett az elnök.
Bár korábban az MDF elnöke többször is lemondásra szólította fel a „hitelét vesztett, agonizáló” Gyurcsány Ferencet, ettől a pillanattól kezdve pártjának képviselői rendszeresen segítettek a szocialistáknak a parlamenti szavazásokkor. November közepén az SZDSZ ellenszavazatai ellenére vezették be az energiacégekre kivetett úgynevezett Robin Hood-adót, pár héttel később pedig szintén a szabad demokraták nélkül, az MDF támogatásával tudta megszavazni az Országgyűlés az adótörvényeket, amelyeknek tétje már egyértelműen Gyurcsány miniszterelnöki széke volt.
Az MDF-frakció az őszi ülésszakban a megszűnés szélén is volt, Vas János kilépésével (őt az egykori MSZP-s Schmuck Andor nevével fémjelzett Tisztelet Társasága hívta vissza a képviselőcsoportból) csak kilencen maradtak, ám sikerült meggyőzniük az egykori fideszes Lengyel Zoltánt, hogy csatlakozzon hozzájuk. Lengyel az egyik extravagáns alakja a közéletnek, több botránya is volt az elmúlt években, a legemlékezetesebb alakítását az Alagút utcában követte el, amikor is rendőrökkel állt le lökdösődni az éjszaka közepén egy alsónadrágban.
Decemberben az MDF megkoronázta egész éves politikai ámokfutását, amikor is ferencvárosi képviselőjelöltjét eltiltotta a választási bizottság az időközi országgyűlési választáson való indulástól, a Dézsi Mihályra leadott kopogtatócédulák több mint fele ugyanis hamis volt.

Az IMF segít nekünk
Az amerikai hitelpiaci válságról szeptemberben még a kormány azt gondolta, hogy Magyarország gazdaságpolitikáját nem befolyásolja majd. – Ennek legfeljebb a szele érint meg bennünket – nyilatkozta Gyurcsány Ferenc hangsúlyozva, hogy a magyar pénzügyi rendszer stabil. Ez az álláspont egy-másfél hétig talán még tartható volt, ám utána a miniszterelnöknek is el kellett ismernie, hogy súlyos válságjelek mutatkoznak hazánkban is. Később a kormányfő bevallotta, hogy Magyarországot az államcsőd és a szociális válság réme fenyegette, ami talán be is következett volna, ha nemzetközi gyorssegélyekkel nem támogatnak meg minket. A Nemzetközi Valutaalap 12,5, az Európai Unió 6,5, a Világbank egymilliárd eurós hitelkeretet bocsátott rendelkezésünkre, az erre vonatkozó szerződéseket, a pénz igénybevételének feltételeit, a visszafizetés kamatait azóta is titkolják. A kormányfő az összeomlással fenyegető napokban orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint is felhívta telefonon. – Kérlek, segíts meg minket! – a heti Világgazdaság Gyurcsány közeli informátorai szerint ezekkel a szavakkal kért támogatást, más mellett az állítólag a csőd szélére került Malév megmentésére. A két politikus egyébként is szívélyes viszonyt ápol: februárban a Kremlben írták alá a magyar–orosz gázalkut, aminek értelmében Magyarország csatlakozik a Déli Áramlat projekthez.
A magyar gazdaság belső és külső okok miatt mindenesetre gyakorlatilag leállt az idén, és ez várható jövőre is. A háromszor is átírt költségvetés szerint 2009-ben egy százalékkal zsugorodik a gazdaság, a reálbérek 2,7, a fogyasztás 3,7, az export 3,9 százalékkal csökken majd. Hogy mindez ne okozza az állam bedőlését, a kormány bejelentette, hogy felfüggesztik a közszféra dolgozóinak 13. havi bérkifizetését, sőt a szocialisták törzsszavazói rétegének tekinthető nyugdíjasoktól is elveszik 13. havi, 80 ezer forint feletti járandóságukat.

A vonatok se jártak mindig
A nagypolitikai csatározások mellett azért még volt több, a lakosság mindennapjait megkeserítő kellemetlenség. Januárban Veres János aláírta a MÁV teherszállítással foglalkozó cégének privatizációjára vonatkozó dokumentumokat. Az egyébként nyereséges MÁV Cargót az osztrák Rail Cargo Austria és a GYSEV Zrt. alkotta konzorcium vette meg 102,5 milliárd forintért (az üzlettel egy Geuronet nevű betéti társaság is nagyon jól járt, közel kétmilliárdos sikerdíjjal honorálták közreműködésüket). A stratégiai vállalat eladása volt az egyik kiváltó oka annak, hogy a vasutasok megszakításokkal bár, de egész évben sztrájkoltak. (A kormány szerint ezt csak politikai zavarkeltésből tették a dolgozók.) Követeléseiket, hogy a MÁV-tól kiszervezett üzletágak munkavállalóinak béremelést, a Cargo értékesítéséből pedig egyszeri, két és fél havi bérnek megfelelő juttatást kapjanak, nem teljesítették. A vasúti közlekedés azért nem csak a sztrájkoktól tud összeomlani, az év elején az időjárás, a rossz munkaszervezés és kommunikáció miatt bénult meg a személyszállítás, ami miatt a társaság teljes vezetését menesztették.
A fővárosi tömegközlekedés is akadozott, de nemcsak a Budapestet megbénító, bűncselekménygyanús útfelújítások, vagy Demszky Gábor évek óta dédelgetett álma, a 4-es metró beruházás miatt (a 19 éve a várost irányító SZDSZ számolatlanul hordja a választók adóforintjait az egyre több helyen felbukkanó metrógödrökbe). A BKV-nál áprilisban volt általános sztrájk, a járatritkítások és a vállalat minden évben újratermelődő, kezelhetetlen adósságállománya miatt.
A budapestieknek egyébként is nagyon nehéz az életük, a nyáron világháborús bombák miatt rendeltek el tízezreket érintő evakuálást előbb a XI., majd egy hatalmas gázkezelő üst miatt a IX. kerületben. Sajnos tűzszerészeinknek gyilkos robbanóeszközökkel is volt dolga az idén. Afganisztánban két magyar katona, Kovács Gyula és Nemes Krisztián halt hősi halált, amikor bombák hatástalanítására vezényelték ki őket. Az év fekete krónikájához tartozik, hogy négy nap alatt hat fiatal halt meg augusztusban kábítószer-fogyasztás miatt. A KSH egyik ezzel összefüggésbe hozható jelentése szerint a kórházi ágyak csökkentésével párhuzamosan a szociális intézményi férőhelyek nem növekedtek kellő mértékben, ezért a fogyatékkal élők, a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek egyre nagyobb számban válnak hajléktalanná, és ez természetesen növeli kiszolgáltatottságukat is.
Az egyre élesedő szociális feszültségek kezelésére a kormány nem hozta meg a megfelelő, hatásos intézkedéseket, ezért helyi szinten igyekeznek a problémát orvosolni. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monokon áprilisban hozott rendeletet az önkormányzat, amelyben iskolalátogatáshoz kötötték a gyermekvédelmi támogatás folyósítását. Később itt született meg az az országos visszhangot kiváltó rendelet is, hogy rendszeres szociális segélyt csak az a munkaképes korú felnőtt kaphat, aki a támogatás ellenértékét közmunkában ledolgozza az önkormányzatnál. A település eljárását Kállai Ernő kisebbségi ombudsman diszkriminatívnak minősítette, az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal (amely az Alkotmánybíróság határozata szerint alkotmányellenesen működik, hasonlóan a többi regionális közigazgatási hivatalhoz) pedig törvényességi felülvizsgálatot kezdett.
Az etnikai feszültségek ezzel párhuzamosan egyre súlyosabb problémát jelentenek Magyarországon. Idén több, romák ellen és romák által elkövetett bűncselekmény is felzaklatta a köznyugalmat, cigány emberek, de gyermekek és fiatalok is áldozatul estek az erőszaknak. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetője egyértelműen képtelen enyhíteni a feszültségeken, a vád alá helyezett Kolompár Orbán saját büntetőügyével kénytelen egyre többet foglalkozni, több tíz millió forint vissza nem térítendő állami támogatással nem tud elszámolni.
Az iskolai erőszakkal szemben is tehetetlen a kormány, az agresszió nemegyszer diákok halálához, tanárok megveréséhez vezetett. Az oktatási rendszer hiányosságai mellett Gyurcsány Ferenc fiának érettségi vizsgájával is részletesen foglalkozott lapunk, a vizsgálatok megállapították, hogy a Montessori Alapítványi Általános Iskola és Gimnáziumban törvénytelenségek történtek.
Egerben állt a bál
Október végén vehette át az egri Markhot Ferenc Kórház működtetését a HospInvest Zrt., miután a Heves Megyei Közgyűlés pályázatát megnyerték. Az intézményben és a városban állandósultak a magáncég elleni tiltakozások, az ott dolgozó 1400 személyből mintegy hatszázan nem szerződtek le az egészségpiac meghatározó szereplőjével.
Az év végén még a magyar futballszurkolók kaptak egy kiadós verést Szlovákiában, a Dunaszerdahely–Slovan Bratislava meccsen. A kommandósok fellépése miatt diplomáciai üzengetés vette kezdetét, amiből északi szomszédaink jöttek ki jobban. A magyar kormány még ma is várja a brutális támadást bizonyító videofelvételeket a szlovák társhatóságoktól. A magyar–szlovák viszony egyébként már korábban is mélypontra jutott, a szélsőséges kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota például lovas bohócnak nevezte Szent Istvánt, Göncz Kinga külügyminisztert kócos asszonynak titulálta, majd Hitlerhez hasonlította. Botrány volt a szlovákiai tankönyvtörvényből és a pozsonyi parlament Magyar Koalíció Pártját (MKP) megbélyegző határozatából is. Ebben azt kifogásolták, hogy az MKP részt vesz a Szili Katalin által életre hívott Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumában. Gyurcsány hatpontos javaslatával akarta kezelni a helyzetet, amit kollégája, Robert Fico teljes egészében elutasított.
Idén több, a politikát is elérő büntetőpert zárt le nem jogerősen, illetve kezdett tárgyalni a független magyar igazságszolgáltatás. Januárban elrettentő ítélet született a Fővárosi Ítélőtáblán a Postabank volt elnök-vezérigazgatója, Princz Gábor ellen tíz éve folyó eljárásban. Másodfokon 3,6 millió forint pénzbüntetéssel sújtották a bankvezetőt, akinek irányításával a pénzintézet 17 milliárd forintos vagyonvesztést ért el. Szigorúnak azért sem nevezhető az ítélet, mert a Postabank konszolidációjára az adófizetők pénzéből potom 220 milliárd forintot költött az állam.
Augusztusban Kulcsár Attila első fokon nyolc év börtönbüntetést kapott. A volt sztárbrókert húszmilliárd forintos sikkasztással vádolták. A perben két volt szocialista politikust is elítéltek, Váradi János volt kőbányai képviselőt és Garamszegi Gábor volt fővárosi képviselőt. Zuschlag János és 15 társa ellen bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette miatt indult eljárás a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon. A vádlottak padján szinte kizárólag MSZP-sek foglalnak helyet, a perben több vádlott is terhelő nyilatkozatokat tett vezető szocialista politikusokra. A nyomozás során kihallgatták Gyurcsány Ferencet és Szilvásy Györgyöt is.
Márciusban kezdődött és decemberben már nem jogerős ítéletet is hozott a Fővárosi Bíróság a gárdaperben. Első fokon a Fővárosi Bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Kulturális Egyesületet, vagyonát pedig állami tulajdonba helyezte, de ez a döntés nem érinti az egyesület által életre hívott, több ezer főt számláló Magyar Gárda Mozgalmat. A bíró szóbeli indokolásában kifejtette, hogy ma Magyarországon a Magyar Gárda ruházata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékenységét megsértse, továbbá a félelemkeltés is alkalmas lehet mások jogainak megsértésére.