Újra játsszák a Disznójátékot

A hatvanas években született meg Czakó Gábor a korra vonatkozó, áthallásos, metaforikus, több mint szatírája, a Disznójáték, amelyet tavaly év végén mutattak be – a szüzsét némileg aktualizálva – a békéscsabai színházban. Talán nem volt túl nehéz napjaink világába átültetni a történetet, hiszen a félelem és a bizonytalanság ugyanúgy része korunknak, még ha más alakot is öltött.

Pethő Tibor
2009. 01. 18. 19:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vasdarabok vagyunk a fogaskerékben – érzékelteti a játéktér fölé helyezett hatalmas, leginkább húsevőnek tűnő fémgép. Felemelkedik a hullámpalát idéző függöny, kezdődik az előadás, s a színre három hízósúlyban lévő sertés szalad ki: Mangalica úr (Bicskei István), Cornwall úr (Hodu József) és Yorkshire (Reiter Zoltán). A félmeztelen szereplők meglepve veszik észre, hogy üres az etető, mint ez – ahogy őket erről a kiskocákat váró, időközben megjelenő EMeSE (Kara Tünde) felvilágosítja – vágás előtt szokás. A három bádogtálca ugyan üres, de az etetés más értelemben nem marad el: a darab menetét rendszeres időközönként korunk leggagyibb reklámszövegeiből desztillált aljanyelvi hirdetések szakítják félbe. Gyanúsan jó konstrukciókkal hitelfelvételre buzdít néhány igen fiatal, szemrevaló leányzó, hogy aztán – ez már csak a néző elméjében megszülető gondolat – a Dimitrov téren edződött lelketlen pénzügyérek, hasonlóan a darabbeli disznóöléshez, számon kérjék a „népen”: miért adósodik el? Olykor kissé túlzóan is karikírozott reklámszövegek kerülnek terítékre tévéshoposan hangszerelve, de megszólal sajátos halandzsanyelvén korunk jellegzetes, leginkább a gátlástalan demagógiában jeleskedő politikustípusa is. A hatalmi harc aztán a halál árnyékában először forradalomra, majd a győzelem utáni osztozkodásra készülő disznók között is kitör. Vitáik legalább olyan súllyal bírnak, mint korunk némely látszathatalommal rendelkező, valójában talán a körülményektől rángatott közéleti személyiségének a szemétdomb legzsírosabb falataiért vívott komoly küzdelme. Egyikük király akar lenni, a másik köztársasági elnök, de a harmadik likvidálásában egyetértenek. A szituáció nyilván hátborzongató, hiszen rövidesen mindannyian elbúcsúzhatnak életüktől.
Az elgondolkodtató előadásnak különösen a befejező része megrázó. EMeSE közli a disznóölésben legutoljára maradt Cornwall úrral, hogy terhessége csupán látszat, párnával oldotta meg, fogamzásgátlót szed, hiszen erre a világra egyáltalán nem érdemes gyereket szülni. A darab zárása ugyanakkor fordulatot hoz, s immár életének egyetlen értelmét az anyaságban látja.
A legkiemelkedőbb színészi teljesítményt Kara Tünde és Bicskei István nyújtja, de a többiek is megfelelnek a malacság nyújtotta kihívásoknak. Talán erőteljesebb hatást gyakorolna a színpadi játék, ha a cselekményt rövidebbre fogta volna a rendező, s elsősorban a reklámbetétekből húzott volna.
(Czakó Gábor: Disznójáték. Békéscsabai Jókai Színház. Rendező: Fekete Péter.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.