Most érzik igazán a bőrükön a felsőoktatási intézmények a Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter által rájuk kényszerített PPP-konstrukciós beruházások káros hatásait, amely még az átlagos devizahitelnél is sokkal rosszabb. A programmal rengeteg egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből, amit az iskolák húsz éven keresztül törlesztenek a beruházónak. Ráadásul a törlesztés két évtizede alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet, amiért az egyetem – üzemeltetési díj címén – szintén külön fizet. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába az épület, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek, az árfolyamromlás pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremt.
A PPP-s konstrukciók euróalapúak. Ha a forint jelentősen gyengül, akkor drasztikusan megnőnek a törlesztőrészletek. Ez sajnos már be is következett, és a pluszterhek csak állami beavatkozással kezelhetők, ezért az oktatási miniszterhez fordulunk segítségért – jelentette ki lapunknak Rudas Imre, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. A szakember kiemelte: a legnagyobb bajban azok a kisebb intézmények vannak, amelyek bevételeikhez képest nagyon nagy beruházást vállaltak fel, de a nagyokat is érzékenyen érinti a költségnövekedés. Rudas, aki egyben Budapesti Műszaki Főiskola (BMF) rektora is, kijelentette: saját törlesztőrészletük húsz százalékkal nőtt, vagyis az eddigi évi kétszázmillió helyett kétszáznegyvenmillió forintot kell kifizetniük, pedig ők viszonylag kis beruházást vállaltak.
Az MRK elnöke leszögezte: a részletek felét az állam fizeti, ez vonatkozik a többletfizetésre is. Ám a PPP-s szerződésekben az állam kikötött egy felső korlátot, amelynél többet nem hajlandó fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős forintromlás esetén egy bizonyos szint felett már csak a felsőoktatási intézmény viseli a válság miatti pluszterheket. Rudas kijelentette: már egyeztettek a rektorokkal arról, hogy milyen segítséget kérnek majd az államtól, és folynak a tárgyalások a minisztériummal is, de konkrétumokat csak a február 24-i MRK-plénum ülése után mond majd. Annyit elárult, hogy az alternatívák között szerepel például a törlesztési idő meghoszszabbítása is, amely alacsonyabb részlet fizetését tenné lehetővé.
A Fidesz a kormány azonnali beavatkozását követeli. – Magyar Bálint korábbi oktatási miniszter volt az, aki sok esetben szinte rákényszerítette az egyetemekre a rendkívül kedvezőtlen PPP-konstrukciókat. A kormány hibájából jutottak kátyúba az intézmények, ezért most kötelességük kihúzni őket onnan – reagált lapunknak a hírre Sió László. A Fidesz oktatáspolitikusa leszögezte: a liberális tárcavezető több vidéki intézmény esetében olyan hatalmas beruházást hajtatott végre, amire semmi szükség nem volt, hiszen elegendő hallgató hiányában az új épületek üresen konganak. Sió kijelentette: az nem történhet meg, hogy a kabinet rossz gazdaságpolitikája miatt a diákokon csattanjon az ostor, és a részletek miatt kiadáscsökkentésre kárhoztatott egyetemek létszámleépítésekre kényszerüljenek. A fideszes Pósán László egyébként írásbeli kérdést intézett az ügyben Hiller Istvánhoz. A politikus azt kéri: a miniszter adjon tájékoztatást arról, hogy az összes PPP-s beruházásban részt vevő intézmény törlesztőrészletei pontosan hogyan változtak a forint gyengülése miatt. Választ vár arra is, hogy a válság miatt fellépő pluszterhekből mennyit vállal az állam, és mennyi terheli az iskolákat.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
