Aki felforgatta Latin-Amerikát

Hugo Chávez venezuelai elnök február másodikán jubilált: tíz éve, a ma már nemzeti ünnepnek számító napon iktatták be hivatalába. Azóta is meghatározza hazája és közvetlen térsége politikáját, sőt új olaj- és külpolitikájával alaposan megkeverte a világpolitikai kártyákat is.

Chávezi geopolitika. Hugo Chávez egyik szövetségese, az ecuadori elnök, Rafael Correa egy éve úgy döntött, hogy a dél-amerikai katonai jelenlétet felszámoló térségi integrációs politika jegyében felmondja a területén működő amerikai támaszpont bérleti szerződését, mire 2008 júliusában az Egyesült Államok újjászervezte a negyedik flottát. Erre adott válasz volt a tavaly év végi közös orosz–venezuelai hadgyakorlat Venezuela felségvizein. Venezuela és Brazília között teljes az egyetértés egy új dél-amerikai védelmi szervezet létrehozásában is, az Egyesült Államok részvétele nélkül. (S. T.)

Chávez 1989 márciusában, a valutaalap kikényszerített megszorítócsomagja miatt kitört és több száz halálos áldozatot követelő caracasi zavargások hatására döntötte el véglegesen, hogy véget vet az Egyesült Államok, illetve a nemzetközi pénzintézetek befolyásának, s teljes és korrupt politikai osztályától is megszabadítja hazáját. Chávez győzelme után ígéretéhez híven szociális programokat indított be az ország legfőbb bevételi forrásának jövedelméből, és fokozatosan visszavette a külföldi kézbe adott stratégiai cégeket. Belpolitikában egészen 2007 decemberéig megkérdőjelezhetetlen volt befolyása, akkor maradt alul először választási megméretésen, mert elsőre nem sikerült elfogadtatnia azon tervét, hogy az alkotmány többek között rögzítse elnökségének korlátlan megújítását. Február közepén újra próbálkozhat, de ha kis többséggel is, egyelőre vezet az újraválasztást ellenzők tábora, hiszen a Chávezben csalódott hívek újra tartózkodni fognak, mert a korábbi politikai osztályra sem akarnak szavazni. Cháveznek és szinte évente átalakított kormányának egy éve egyre nagyobb nehézségeket okoz az érdekes körülmények között kialakult élelmiszerár- és energiaválság: a tavaly július végén még csillagászati, 126 dolláros áron jegyzett venezuelai olajár négy hónap alatt 100 dollárt zuhant, és a lakosságnak is mind sűrűbben kell bizonygatnia, hogy nem lesz hiány alapvető élelmiszerekből.
Külpolitikában főleg a gyengülő szuperhatalom ellenségeivel – például Iránnal – vagy vetélytársaival – Oroszországgal és Kínával – szövetkezett, és a latin-amerikai baloldali kormányok többségének jórészt nyílt támogatásával az Amerika-ellenes térségi integráció élére állt. Tavaly viszont megtört a lendület ezen a téren is: az új szénhidrogén-lelőhelyekkel megerősödött Brazília, amely francia segítséggel már saját nukleáris programba is belekezdett, bejelentkezett a még Chávez által indított dél-amerikai integráció irányításáért.