Kijevi fenyegetés. Szokatlan módon kiutasítással fenyegette meg Viktor Csernomirgyin orosz nagykövetet Volodimir Ohrizko ukrán külügyminiszter. Ohrizko elsősorban a gázügyben tett, Ukrajnára és az ukrán vezetőkre vonatkozó barátságtalan és felettébb nem diplomatikus értékeléseket, kijelentéseit vetette Csernomirgyin szemére. A nagykövet keményen, esetenként akár durván fogalmazott, amikor rémálomnak, belpolitikai indíttatásúnak nevezte a két ország közötti gázvitát, ám megállapításai helyénvalók, s nem jelentenek beavatkozást a belügyekbe, reagált a moszkvai külügyminisztérium a hírre, megjegyezve, hogy az ilyen ügyek nem illeszkednek az Oroszország és Ukrajna közötti baráti kapcsolatok kialakítását célzó irányvonalba. A kijevi nagykövetség egyik diplomatája az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva úgy vélte, a kijevi külügy súgásra lépett. Kijevben a Régiók Pártja az ukrán külügyminiszter leváltását készül követelni arra hivatkozva, ilyen szintű rendszeres támadások célja csakis a kapcsolatok aláásása lehet. Az államfő emberének számító külügyminisztertől a kormány is elhatárolódott. (MN)
Ukrajna egyelőre még tartja magát, ám arra a kérdésre, hogy képes lesz-e elkerülni a teljes összeomlást, senki nem tudja a választ. Ellenben ma már szinte mindenki csak a válságról, a gazdasági összeomlás, az államcsőd bekövetkezéséről beszél. Ugyanezt rebesgetik egyre nyíltabban az ENSZ szakértői is, akik Ukrajnát is azon országok „feketelistájára” tették, amelyeket a teljes fizetésképtelenné válás veszélye fenyeget. Ukrán elemzők ugyanakkor, elismerve a helyzet súlyosságát, úgy gondolják, hogy a külső adósság törlesztése tekintetében nem kell a fizetésképtelenné válástól tartani. Egyes állami vállalatok és kereskedelmi bankok ugyanakkor a csődöt nem fogják tudni elkerülni, s komoly problémák lesznek a bérek, a nyugdíjak, a szociális juttatások kifizetésével is.
Nem sok jót sejtet az sem, hogy a Statisztikai Állami Bizottság (DKSZ) a minap megtagadta a GDP januári adatainak nyilvánosságra hozását, azzal indokolva a döntést, hogy a jövőben – a nemzetközi gyakorlatra áttérve – már csak negyedévenként fogják közzétenni az eredményt. A történtekre reagálva Vaszil Jurcsisin, a Razumkov Központ gazdasági programjának igazgatója politikai döntésnek nevezte a DKSZ lépését, ami szerinte érthetetlen és elfogadhatatlan, hiszen a pontos adatok nélkül is mindenki számára nyilvánvaló, hogy januárban is folytatódott a gazdaság mélyrepülése. Erre utalnak különben az egyes ágazatokra vonatkozó adatok is, melyek szerint az építőiparban 42,4, a közlekedésben 35,1, az iparban 34,1, a kiskereskedelmi forgalomban pedig 7,8 százalékos volt a visszaesés, a hivatalosan bejegyzett munkanélküliek száma pedig megközelítette az egymilliót, miközben a rejtett munkanélküliek számát a szakemberek ennek a duplájára becsülik. A GDP 2,1 százalékos növekedésével egyébként Ukrajna tavaly a FÁK-országok között is az utolsó helyre került, idén tízszázalékos recessziót prognosztizálnak, míg az infláció 25,2 százalékos mértékével magasan lekörözött mindenkit.
A felmérések szerint a lakosság kilencven százaléka már közvetlenül érzékeli a gazdasági válság negatív kihatásait, s 75 százalékuk már a család élelmezésének korlátozására is rákényszerült, míg harminc százalékuk, nyilvánvalóan a nehezebb időkre számítva, megkezdte, illetve fontolgatja az élelmiszerek tartalékolását. Az elemzők szerint ugyanis minden lehetséges, beleértve egy hatalmas társadalmi robbanást, annál is inkább, mivel az elégedetlenkedők tömege már közel van ahhoz a kritikus ponthoz, amelyen átlendülve elindulhat egy láncreakció, ami végül is irányíthatatlanná teheti az eseményeket, állítja Olekszandr Gubenko, a Praktyicseszkaja pszihologija (Gyakorlati pszichológia) című folyóirat főszerkesztője. Jól szemléltetik a lakosság növekvő elégedetlenségét az egyre gyakoribb tiltakozó megmozdulások is, jóllehet azok ma még többnyire helyi fellángolásoknak tűnnek. Ellenben már rendelkeznek mindazokkal a jegyekkel (útlezárások, épületfoglalások), amelyek azt sejtetik, hogy a munka és a fizetés nélkül maradt, elkeseredett emberek a legkeményebb fellépésre is képesek. Igor Berkut, a gazdasági terrorizmus egyik szakértője úgy véli, hogy Ukrajnában minden előfeltétel megvan egy országossá terebélyesedő tiltakozási megmozdulás kitörésének, ami szerinte a közeljövőben be is következik. A donecki Osztrov információs és elemző ügynökség által idézett volt felderítő szerint ugyanis a visszaszámlálás már megkezdődött. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetője szerint viszont az ilyen találgatásoknak nincs alapjuk. Abban viszont szinte teljes az egyetértés, hogy Ukrajna biztonságára ma elsősorban a hatalmi torzsalkodások, legfőképpen pedig Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko közötti szembenállás jelenti a legnagyobb veszélyt. Kettőjük csatája ugyanis ma már nem arról szól, hogy ki kit győz le, állítja Volodimir Litvin házelnök, hanem a másik megsemmisítéséről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!