Csak „homo” lesz a bejegyzett élettársi kapcsolat

Már szövegezik azt a jogszabályt, amely lényegében az azonos neműek házasságkötését tenné lehetővé. A most formálódó törvény alapja a decemberben az Alkotmánybíróság előtt megbukó bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály.

Már szövegezi az igazságügyi tárca azt a törvényt, amely lényegében az azonos neműek házasságát vezetné be. A homoszexuálisok együttélését ugyan nem házasságnak hívnák, de a gyermekek örökbefogadása és a névviselés kivételével valamennyi, a házastársakat megillő jogot megkapnának a meleg párok. A most készülő törvény tehát szinte egy az egyben megfelel a decemberben az Alkotmánybíróság (AB) előtt elbukott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabállyal. Egyetlen különbség van csupán: ezúttal az élettársi kapcsolat regisztrálása csak az azonos neműeket illetné meg.
Mint ismeretes, a bírák azért semmisítették meg a tavalyi év végén az akkori jogszabályt, mert az a külön nemű pároknak is biztosította volna együttélésük bejegyeztetését. Ám ezzel létrejött volna a házasság intézményéhez kísértetiesen hasonlító, másik együttélési forma, ami a házasság megkettőzésével, s így az alaptörvény megsértésével járt volna. Az AB határozatában rögzítette: a homoszexuálisok házasság jellegű kapcsolata nem alkotmányellenes, de megerősítette, hogy a házasság két külön nemű személy kapcsolata. Az igazságügyi tárca nem tett mást, mint a korábbi, megsemmisített törvényből kihúzta a külön nemű párokra vonatkozó részeket.
Információink szerint tehát a homoszexuális élettársak – a kormány elképzelései szerint – együttélésüket a jövőben bejegyeztethetik, és ugyan egymás nevét automatikusan nem vehetik fel, s gyereket sem fogadhatnak örökbe, de köztük vagyonközösség jön létre és örökölhetnek is egymás után. Azaz lényegében házasságot köthetnének. A megoldás azonban felvet személyiségi jogi aggályokat. Például, ha az azonos nemű pár egyik tagjának olyan hivatalos papírt kell kitöltenie, amelyben rákérdeznek a családi állapotára, azt írja majd, hogy bejegyzett kapcsolatban él. Vagyis az ügyével foglalkozó hivatalnoknak egyértelmű lesz: az adott személy homoszexuális. Mindez pedig jogviták alapjául szolgálhat.
A kormány azonban nem csak a homoszexuális párokra gondolt: a fentieken túl egy olyan nyilvántartás felállítását is tervezik, amelybe a külön nemű együtt élő párok kérhetnék felvételüket, ezáltal hivatalossá téve, hogy élettársak. Ez a bejegyzés azonban nem adna többletjogokat. Az élettársak, párjuk biztosítási jogviszonya alapján ma is igénybe vehetik a társadalombiztosítási és az egészségügyi ellátásokat. Ám jelenleg ha valaki élettársa halála után özvegyi nyugdíjban kíván részesülni, – például két tanúval – bizonyítania kell a hatóság előtt, hogy az elhunyt személy az élettársa volt. A most formálódó törvény nyomán ez annyiban változna meg, hogy akiket élettársként jegyeztek be, azoknak alanyi jogon járnának a különböző ellátások. Nem lenne szükséges tehát bizonyítani azt: a két személy élettárs volt. Egyébként más jogok nem kapcsolódnának a bejegyzéshez: a külön nemű, nyilvántartásba vett párok nem örökölnének egymás után, nem jönne létre köztük vagyonközösség, de papírral rendelkeznének arról, hogy élettársként élnek. E kapcsolatot bármelyik fél egyoldalúan bármikor felbonthatná. A kormány elképzelései szerint tehát a jövőben négy formában élhetnének együtt a polgárok. A külön neműek házasságot köthetnének, az azonos neműek – a házasságéhoz hasonló jogkövetkezményekkel – bejegyzett élettársi kapcsolatot tarthatnának fenn, míg a házasodni nem akaró külön neműek – többletjogok nélkül – az élettársak nyilvántartásába kérhetnék felvételüket. És persze együtt lehet élni papír nélkül is.