Kutyaszorítóba került a forint

Tegnap délután a magyar fizetőeszköz átszakította a háromszázas gátat, és többször is oda-vissza sétált ezen a lélektani határon. Napi mélypontja a 303,50 forint volt az euróhoz mérten, míg a svájci frank ára 204 forint fölé is felszökött. Lapzártánk idején az euróval 302 forint körül kereskedtek, míg a svájci frank 203 forintot ért. A gyengülés egyébként nem csak a forintot érintette, a régió minden devizája tovább esett a nap folyamán. Ugyanakkor a fizetőeszközök mélyrepülése koránt- sem ugyanakkora probléma Lengyelországban vagy Csehországban, mint Magyarországon, ugyanis sehol nincs annyi devizaadós, mint nálunk.
A devizában eladósodottak már január elején is a teljesítőképességük határán jártak, s ezerszám fordultak a bankokhoz a törlesztőrészlet könnyítéséért, holott az euró több mint húsz forinttal, a svájci frank pedig 10–15 forinttal kevesebbe került, mint jelenleg. Egyelőre nem tudni, hány forintos euróárfolyamnál szabadulhat el a pokol, s dőlhetnek be tömegesen a hitelek, de a lapunknak nyilatkozó elemzők valahova 310 és 350 forint közé teszik ezt a szintet.
Hogy elérjük-e a végzetes árfolyamot, azt egyelőre nem tudni, de elemzők szerint ez nagyban függ a régiós devizák további alakulásától. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője lapunknak elmondta: abban az esetben, ha a lengyel zloty és a cseh korona tovább esik, a forintnak is gyengülnie kell, mert ha nem követjük a többi devizát, akkor az egész gazdaságot fenyegető kockázatokat vállalunk, s a versenyképességünket rontjuk tovább. Az elemző szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sokkal rosszabb helyzetben van, mint például a cseh vagy lengyel társa, mivel őket a további gyengülés sem taszítja katasztrófába, ráadásul kamatemeléssel is élhetnek. Ez utóbbi azonban nem mondható el a magyar jegybankról, mivel a további kamatemelések hatására a befektetők úgy gondolhatnák, hogy finanszírozhatatlan az államadósság, s ez az árfolyam elszabadulásához vezethetne. Ebben a helyzetben az elemző szerint a kormány számára nem létezik más megoldás, mint a kiadáscsökkentés, amit már hónapok óta javasolnak a szakemberek, de eddig nem talált értő fülekre.
Soós Lőrinc közgazdász szerint a jelenlegi árfolyam egyáltalán nem meglepő, mivel a magyar gazdaság valós teljesítményét tükrözi. Épp ezért a közgazdász aggasztónak tartja, hogy a devizában való eladósodottságunk miatt már egy 320 forintos euró is társadalmi katasztrófát okozhat, mivel családok százezreit állíthatja megoldhatatlan feladat elé. Soós Lőrinc elmondta: a magyar jegybank gúzsba kötve táncol ebben a helyzetben, mert a kamatemelés útja már zárva van előtte, s a forintvásárláson kívül nem maradt eszköze a beavatkozásra.
Ugyanakkor Simor András jegybankelnök optimistábban látja a helyzetet, s tegnap a távirati irodának azt nyilatkozta, hogy a jegybanknak megfelelő eszközök állnak a rendelkezésére a forintárfolyam túlzott kilengéseinek tompítására, és ezen keresztül a pénzügyi rendszerben jelentkező feszültségek enyhítésére. Az elnök azt is hozzátette, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs konkrét árfolyamcélja.
Egész más szemszögből nézik a magyar helyzetet a londoni elemzők, akik nem egy esetleges kamatemelésről, hanem egyenesen kamatcsökkentésről beszélnek. A távirati irodának nyilatkozók véleménye szerint a 300 forint feletti euróárfolyam sem állítja meg feltétlenül a Magyar Nemzeti Bank enyhítési ciklusát, mivel a forintgyengülés inflációnövelő hatását még mindig meghaladják a pénzromlás ellen ható erők.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már a hét elején aggasztónak nevezte a forint árfolyamát, s a jegybankelnökkel is találkozott, hogy egyeztessen a teendőkről, de a megbeszélésükről semmi érdemleges információt nem közöltek. A kormány egyébként ma tárgyalja azt a javaslatot, amely szerint a bajba jutott családok helyett valamely állami intézmény bizonyos mértékig átvállalná az adósságot, amelyet azonban nyilvántartanának, s később vissza kellene fizetni.