Bizonyos feltételek mellett Magyarország hajlandó megvizsgálni, van-e lehetőség arra, hogy hazánk foglyokat fogadjon az egy év múlva bezárandó, kubai területen lévő guantánamói amerikai fogolytáborból – reagált lapunk megkeresésére Szelestey Lajos. A Külügyminisztérium szóvivője szerint azonban ez meglehetősen összetett feladat, amelyhez ötpárti egyetértés, nemzetbiztonsági szempontból értékelhető, a kockázati tényezőket szem előtt tartó szakvélemény, valamint a jogi és személyi feltételek teljes körű vizsgálata szükségeltetik. Szelestey Lajos kiemelte: a még Guantánamóban őrzött foglyok közül csak azok jöhetnek szóba, akik bizonyítottan ártatlanok, ám etnikai, vallási, politikai vagy egyéb okok miatt hazájukban veszélynek lennének kitéve. „Ezeket a személyeket lehetne fogadni a már említett feltételek mellett, ám ehhez a másik fél, az Egyesült Államok megkeresése is szükséges” – közölte a szóvivő, aki szerint Washington ez ügyben egyelőre még nem kereste meg Magyarországot. Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli csúcsán heves vita bontakozott ki a guantánamói foglyok esetleges EU-tagállamokba szállításáról. A tagállamok többsége, így például Nagy-Britannia és Ausztria, kategorikusan nemet mondott az elképzelésre. Németországban pedig koalíciós perpatvar kerekedett az ügyből. A szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter ugyanis négy-öt fogoly befogadását szorgalmazná, míg Wolfgang Schauble kereszténydemokrata belügyminiszter hevesen visszautasított minden befogadással kapcsolatos elképzelést. Az EU-tagállamok közül eddig Portugália, Finnország és Írország jelezte, fogadna foglyokat. Göncz Kinga magyar külügyminiszter pedig tegnap közölte, hazánk is nyitott a kérdésre.
origo.hu
Szokatlan keresztnevek hódítanak: így változik a névadási trend
