Egyre többen szembesülnek azzal az országban, hogy tehetetlenül kell nézniük, miként fogyatkozik az ingatlanalapokban elhelyezett pénzük. Így járt a lapunkat megkereső Jakab Annamária is, aki a gazdasági válság hírére még tavaly novemberben felkereste a Raiffeisen Bank egyik fiókját. Az ingatlanalapját kezelő számláján ekkor még 3,7 millió forint volt, a teljes összeget ki szerette volna venni, ki akart szállni az alapból. A bank illetékes ügyintézője azonban megnyugtatta, hogy ez a pénz a legjobb helyen van, így csak a biztonság kedvéért helyeztetett át 200 ezer forintot személyi számlájára, az alapban hagyott 3,5 millió forintot. Két héttel ezelőtt pedig már azzal szembesült, hogy pénze időközben 400 ezer forinttal megfogyatkozott. – Kérdeztem az ügyintézőt, hogy ezt mégis hogyan képzelik, hiszen ők tanácsolták azt, hogy ne mondjam fel az alapot. Erre a bank illetékese a piaci viszonyokat ismertetve kezdett hosszas magyarázkodásba – mondta Jakab Annamária. Olvasónk jelezte, hogy mivel már teljes mértékben elveszítette a pénzintézetbe vetett bizalmát, adják ki számára a megmaradt összeget. Ekkor azonban ismertették vele a tőkepiaci törvény módosítását, ami szerint a pénzüket igénylő befektetők csak 90 kereskedési nap elteltével kaphatják vissza az ingatlanalapokba elhelyezett összegeket, aminek mértéke addig még tovább csökkenhet. Így Jakab Annamáriának lényegében 120 napot kell várnia, május végéig arra, hogy pénze egy részéhez hozzájuthasson. Kérdésére, hogy mégis mit tegyen, ha véletlenül szüksége lesz a nehezen megtakarított összegre, a bank ügyintézője begyakorlott válasszal szolgált: vegyen fel igen kedvező kamatozású lombardhitelt. – Ezt inkább a banknak kellene megtennie, hiszen nekem megvan a pénzem, nem én tartozom, s az is felháborító, hogy a rossz befektetési politikát miért az ügyfelekkel fizettetik meg – fakadt ki a pórult járt ügyfél.
Jakab Annamária esete egyébként még az enyhébbek közül való. Hallani milliós, sokmilliós vagyonvesztésekről, és a türelmüket veszített befektetők már egyenesen a számtalan károsultat maga mögött hagyó Baumag-ügy megismétlődéséről beszélnek. Tény, hogy nem tudni: a kilencven kereskedési napra vonatkozó fizetési határidő végeztével hány tulajdonos gondolja úgy, hogy jobb minél előbb túladni a befektetési jegyeken. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) sem tudott pontos számot mondani, de több tíz milliárd forintra tehető az az összeg, ami hamarosan távozhat az alapokból. Mint ismeretes, az ingatlanalapok kereskedését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) november elején függesztette fel. A kilencven kereskedési napra vonatkozó fizetési határidő a gyakorlatban négy hónapig tart. Az alapkezelők szerint mindez nem jogellenes, mivel már a PSZÁF-zárolás előtt is benne volt a törvényben a kilencven nap, csak akkor a kezelők még hamarabb is tudták teljesíteni a kifizetéseket.
A pórul járt befektetők nemrégiben érdekvédelmi szervezetet alakítottak. A mintegy 100 ezer ingatlanalappal rendelkező kisbefektető érdekeit szolgáló Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége elismeri, hogy a kilencven nap eredetileg is benne volt a törvényben, de mint lapunknak Telkes József, a szövetség elnöke elmondta: ezt az átlagos képzettségű befektetők nem tudták, mert erről nem tájékoztatták őket. Ez a feltétel csak a jellemzően százoldalnyi „apró betűs” tájékoztatóban szerepelt, amit a forgalmazási helyeken nem bocsátottak rendelkezésre, a tőkepiaci törvény maga pedig 451 paragrafusból és körülbelül húsz mellékletből áll. Másrészt a 90 nap lehetőségével az alapkezelők korábban soha nem éltek. Sőt, aki annyira tájékozott volt, hogy időben ki akarta venni a pénzét, azt a forgalmazók kifejezetten megnyugtatták, hogy nem kell tartania semmitől – közölte az elnök.
A szövetségnek több javaslata is van a helyzet feloldására. Telkes József szerint a bankok és alapkezelők tisztességes üzletpolitikáját az bizonyíthatja, ha azonnal felhagynak a további leértékelésekkel, és az alapok nettó eszközértékét folyamatosan úgy növelik, hogy a befagyasztási idő lejárta előtt azok elérjék azt a szintet, ami a november 7-i felfüggesztés előtt volt. Az elnök úgy véli, az alapkezelők így csattanós választ adhatnak a tömegesen megjelenő kritikákra azzal, hogy bebizonyítják, mégsem érte jelentős kár ügyfeleiket. Ez azért is célszerű lenne, mert a szervezet várakozásai szerint az ügyfelek jelentős része ebben az esetben élne azzal a jogával, hogy a már kiadott visszaváltási megbízást a lejárati idő előtt viszszavonja.
Az elnök szerint az alapkezelők az értéküket veszítő alapok feltöltésére többféle módon is találhatnak megoldást. Egyrészt hitelek felvételével, de Telkes József szerint a bankok által használt ingatlanok bérleti díjainak – ezzel hozamuk – időszakos emelése is jelenthetne megoldást. Ha pedig a bankoknak erre nincs forrásuk, és anyabankjuk sem hajlandó lépni, fogadják el az állami bankmentő csomag által kínált lehetőségeket – szólította fel a pénzintézeteket az elnök.
A szövetség álláspontja szerint ha egy vállalkozó, ebben az esetben az alapkezelő nem képes teljesíteni, amit ígért, akkor az első lépés az, hogy tisztességesen tájékoztatja a másik felet és közösen igyekeznek valami megoldásra jutni vele. Az elnök szerint ez a szituáció ahhoz hasonlít, mintha a banknak tartozó adós beszüntetné a törlesztést, és egyidejűleg felszólítaná a bankot, hogy találjon megoldást helyette az anyagi problémáira.
A befektetői gondok orvoslása már csak azért is fontos lenne, mert a hírek szerint még tovább romolhat a helyzet. A Napi Gazdaság értesülései szerint amennyiben a külső körülmények nem változnak, és nem érkezik pénzügyi segítség, egyes ingatlanalapokat meg kell majd szüntetni. A lehetséges megoldások között szerepel, hogy a bankok tőkéjük öszszeadásával létrehoznának egy „fekete ingatlanalapot”, amelyik lenyelné a nem, vagy csak áron alul értékesíthető ingatlanokat. A gazdasági napilap szerint pókerjátszma zajlik a PSZÁF és a bankszektor között: a felügyelet annak örülne, ha a bankok oldanák meg az ingatlanalapok problémáját befizetéseikkel vagy ingatlanvásárlással, és nem szeretne újabb felfüggesztéseket, vagy más adminisztratív intézkedéseket életbe léptetni. A bankok viszont nem szeretnének pénzt költeni erre, inkább arra játszanak, hogy az idő, a válság elmúlása majd megoldja a problémákat, ha máskor nem, egy esetleges újabb felfüggesztés után.
origo.hu
Menczer Tamás: Kedvező gazdasági megállapodást fogunk kötni a Trump-adminisztrációval
