Tisztelt Szerkesztőség!

Czető Lászlóné (Budapest): Reformjavaslatom a listás jelölés megszüntetése. A listás jelöltek pártjuktól kapják megbízásukat, és nem a néptől. A parlamentben csak a nép által megválasztott képviselők ülhessenek, akik visszahívhatók legyenek, ha munkájukat nem a nép, a nemzet képviseletében és érdekében látják el. Javaslom eltörölni a boríték használatát. Mese habbal, hogy a boríték titkosít. Összehajtott szavazólapról senki nem tudja kilesni, hogy éppen ki hová tette az ikszet, de üres boríték nem kerülhetne az urnákba, míg esetleg egy-egy borítékba több szavazólap is. Reformálásra szorul a vezetők magatartása is. Kötelezném a mindenkori miniszterelnököt és minisztereket, hogy a médiumok által feltett kérdésekre párthovatartozástól függetlenül válaszoljanak őszintén. Nem egypártrendszerben élünk. Tiszteletben kell tartaniuk a vezetőknek a fideszeseket, a kereszténydemokratákat, a jobbikosokat, a miépeseket, a munkáspártiakat stb., még akkor is, ha ezek az emberek elégedetlenek a kormány munkájával. Lealacsonyító magára a kérdezettre, ahogy elmegy gúnyos mosollyal a riporter mellett, vagy a gúnyos mosoly kíséretében még megjegyzést is tesz, netán eszik beszéd közben. Ha már gyermekként nem tanult illemet, pótolni soha nem késő. Minden vezetésre aspiráló állampolgárt vizsgáztatnék illemtanból, és hiányosság esetén pótoltatnám azt különórák vételével. Nem csak táncórát lehet venni! Természetesen vannak még reformjavaslataim, de pillanatnyilag ezeket tartom sürgősnek a kormányváltáson kívül.

Regyep János (Vác): Egyik ismerősöm mesélte a napokban, hogy hiába adta be még tavaly év végén a szociális gázártámogatásra való igényét, a médiában is kommunikáltakkal ellentétben gázszolgáltatója nem érvényesítette azt a januári számlában. Tette mindezt úgy, hogy a számla kibocsátásának dátumát közel egy héttel előzte meg a Magyar Államkincstár támogatást megállapító határozata. Erről a határozatról az állami szerv elektronikus formában értesítette a szolgáltatót. Ismerősöm hiába reklamált ezek után, a szolgáltató elutasította a helyes számlára vonatkozó igényét. Korábbi jó tapasztalataim alapján azt javasoltam neki, hogy tegyen panaszt az ügyben a Magyar Energia Hivatalnál. Ismerősöm meg is tette ezt, ám a korábbi gyakorlattal ellentétben a hivatal nem indított eljárást, arra való hivatkozással, hogy a saját ügyrendjük szerint elektronikus levélben érkezett bejelentésekkel nem foglalkoznak (sic!). Korábban ilyen megszorítás nem szerepelt az ügyrendben, ez bizonyos, hiszen magam is tettem már náluk hasonló formájú bejelentést, amelyet akkor tisztességesen ki is vizsgáltak. Vajon miért van az, hogy az élet minden területén azt látjuk, hogy a mezei állampolgárnak egyre kevesebb esélye marad érdekei érvényesítésére akár a nagy cégekkel szemben, akár az állami felügyeleti szerveknél? Én nem tudom, de azt hiszem, hogy nem jó irányba tartunk…

Dr. Molnár Kálmán (Budapest): Kincstári takarékjegyben elhelyezett megtakarításomat hónapról hónapra igyekszem megújítani, visszahelyezni. E szándékom jelzésére kb. egy éve három postahivatalban is azt tapasztaltam, az ügyintéző hölgyek igyekeznek rábeszélni arra, hogy kedvezőbb kamatozású betétre cseréljem a kötvényemet. Szabódásomat látva már-már agitációjelleget öltött a „saját érdekem” hangsúlyozása. Különös véletlen, hogy mindannyiszor az Erste Bank szolgáltatását ajánlják. Elgondolkoztató: az államkincstár egyre fogyatkozó belső tartalékának fenntartására kötvényt bocsát ki, saját tisztviselői azonban átállítják a befolyó összegeket külföldi multik profitnövelésére. Minden rendben?

Simon Istvánné (Budapest): Jeles pénzügyminiszterünk – akinek nagy része van a magyar gazdaság tönkretételében – éppen most kapott egy gyönyörű, magas kategóriájú Audi gépkocsit potom 14 millióért, államtitkára pedig egy szerény 8 milliós Passatot. Ezenkívül két meg nem nevezett főtisztviselő is hozzájutott nagy értékű luxuskocsihoz, így az ezen autókra kiadott pénzek 30 millióval rövidítették meg a gondban lévő államkasszát. Igen jól volt ez időzítve. Most, amikor családok ezrei, tízezrei képtelenek kifizetni a magas energiaszámlákat, rokoni, baráti kölcsönökre szorulnak, sőt rosszabb esetben uzsorások markába kerülnek, hiszen nem szeretnék, ha gyermekeik, idős szüleik megfagynának, amire sajnos idén már nem kevés példa is akadt… Nos, éppen ezekben a nehéz időkben kell a rongyot rázni pénzügyminiszterünknek és baráti körének! Biztos tudomásom van róla, hogy Szabolcs-Szatmár megyében a Veres családban több autó van. Ebből egyet igazán odaadhattak volna a papának, hogy ne kelljen szegénynek „lerobbant” szolgálati kocsiján közlekednie. Esetleg az is elképzelhető, hogy Veres János a jövedelméből, a saját zsebéből vett volna magának egy ízlésének megfelelő autót? Vagy talán ezt tiltják a törvényi előírások, s előírják, hogy a miniszternek, az „állam szolgájának” csakis az adófizetők pénzén szabad szaladgálnia?