Nem kívánja jogszabályban meghatározni az igazságügyi minisztérium, hogy a banki hitelszerződések kétoldalú módosításáért mekkora díjat kérhetnek el a pénzintézetek – tájékoztatta lapunkat a tárca. Ha az ügyfél nehéz anyagi helyzetbe került, s ezért meghosszabbítaná devizakölcsönének futamidejét, vagy forintra váltaná például euróalapú hitelét, esetleg néhány hónapig nem fizetne törlesztést, mindezt csak a szerződés módosítási díjának megfizetése után teszi számára lehetővé a bank. Azt pedig, hogy a pénzintézetek ezért mekkora összeget kérnek el, a jelek szerint – miként eddig, úgy a jövőben is – saját maguk dönthetik el.
A kölcsönszerződés megváltoztatásának nehézségeiről egyik olvasónk elmesélte: néhány esztendővel ezelőtt vett fel nagyobb hitelt huszonöt évre, svájci frankban. A forint árfolyamának esése miatt a kezdeti 130 ezer forintos törlesztőrészlete az elmúlt hónapokban 275 ezerre emelkedett. Mivel a bank elzárkózott a futamidő meghosszabbításától, olvasónk azt kérte: három hónapig ne kelljen törlesztőrészletet fizetnie. Felvetésére a pénzintézet munkatársa kiszámolta, erre nyolcszázezer forint egy összegbeli kifizetésével lenne módja. Vagyis nagyjából annyiért, mint amennyit negyed év alatt törlesztésként egyébként is átutalt volna.
Olvasónk jelzése nyomán néhány hazánkban működő pénzintézetnél az általuk alkalmazott díjakról érdeklődtünk. Ha az ügyfélnek nincs, vagy csekély a hátraléka, a CIB Bank a futamidő-hosszabbításért nem kéri el az egyébként 30 ezer forintos szerződésmódosítási díjat. Az Erste a bajba jutott adósok esetében egységesen ötezer forintra mérsékelte ezt az összeget. Ha a törlesztőrészlet legalább tíz százalékkal vagy ötezer forinttal nőtt, a Raiffeisen nem számít fel módosítási díjat. Az OTP pedig arról tájékoztatott: a futamidő meghosszabbításakor a szerződésmódosítási és ügyintézési díjakat sok esetben nem kell megfizetni, míg a bank a devizakölcsön forintra történő változtatásakor több díjtól is eltekint. A kormányzat ugyanakkor bizonyos területeken lépésre szánta el magát. A parlament ugyanis hétfőn szavaz a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét érintő törvények módosító javaslatairól. A tervezet ügyfeleket leginkább érintő része az egyoldalú szerződésmódosítások korlátozásáról szól. Eszerint a hitelek és a lízingek esetében nem lehetne új díjat bevezetni. Ha a pénzintézetet a külső körülmények arra kényszerítik, hogy változtatnia kell, akkor csak a költségeken módosíthat, de azokon is csak abban az esetben, ha meg tudja indokolni, hogy miért van szükség a változtatásra. Ráadásul, ha a körülmények kedvező irányba fordulnak, a bankoknak csökkenteniük kell a díjakat. A tervezet a tájékoztatási kötelezettségen is szigorítana. A bankoknak a változások életbelépése előtt legalább negyven nappal postai úton értesítenie kell majd az ügyfelet. Tehát ezentúl nem lehet arra hivatkozni, hogy az adósnak tudnia kellett volna a változásról, hiszen az ki volt függesztve a bankfiók egy eldugott sarkában. A törvénymódosítás szerint az ügyfél díjmentesen felmondhatja a szerződést, ha a változások hátrányosan érintik. A fenti elképzelésekhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több módosítást is benyújtott, s ezekkel a költségvetési bizottság elképzelései nagyrészt megegyeznek. A GVH és a bizottság a szerződésmódosítás korlátozását a lakosságon kívül a mikrovállalkozásokra is kiterjesztené, s nemcsak az új díjak, hanem az új költségek bevezetését is megtiltaná. A legjelentősebb változás ugyanakkor az lenne, hogy a módosítások nemcsak a hatálybalépés után kötött szerződésekre, hanem a már élőkre is vonatkoznának.
A bankok megregulázásának tervei azonban ezzel nem érnek véget: nemrégiben Török Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő vetette fel, hogy egységesíteni kellene a bankok árképzését. A képviselő szerint a beszedési megbízások és a – saját szavaival élve – „pénzőrzés” díjait kellene egy mederbe terelni. Ugyanakkor lapunk információi szerint a Pénzügyminisztérium nem támogatja a kezdeményezést.
Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője a fentiek kapcsán kérdésünkre elmondta: a kormány jelenleg olyan problémákkal foglalkozik, amelyeket már 2007-ben meg lehetett és meg kellett volna oldani, ugyanis az ellenzéki párt már akkor benyújtott egy, a hitelesek gondjain segítő javaslatcsomagot.
origo.hu
Ők azok az orvosok, akik pénzért, titokban nemátalakító műtéteket végeztek Kiskunhalason
