Alibitámogatásokkal nem megy

Nem szolgálja megfelelően a február elején meghirdetett munkahelymegőrző támogatás a kitűzött célt. A pályázatok feltételrendszere feleslegesen szigorú, a kritériumoknak szinte lehetetlen megfelelni. A határidők és a keretek szűkösek, hiánypótlásra mód nincsen, az elnyerhető maximális támogatási intenzitás pedig maximum negyven százalék – derült ki a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megyei fórumsorozatának debreceni rendezvényén.

A cégképviselők életszerűtlennek, átgondolatlannak ítélték a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatáshoz igényelhető bértámogatás pályázati feltételeit a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi rendezvényén. Mint mondták, a kiesett munkaidőre eső bér és járulékai nyolcvan százalékára lehet támogatást elnyerni, ám kizárólag olyan munkavállaló esetében, akit le kívánnak építeni. Eleve demoralizálja az alkalmazottakat, ha felkerülnek az elbocsátandók listájára, az pedig végképp lehetetlen helyzetet teremt, ha a későbbiekben az illető a támogatásnak köszönhetően mégis maradhat, sőt ugyanannyi pénzt vihet haza, mint az, aki teljes munkaidőben dolgozik. Ez etikailag nem vállalható, ráadásul nagyon sok munkafolyamat esetében a munkaidő alatt azonos létszámra van szükség, nem oldható meg, hogy valaki két órával hamarabb fejezze be a munkát, mint a többiek.
További probléma, hogy a hatórás, csökkentett munkaidőt alkalmazva a munkáltató arra kényszerül, hogy nyolcvannégy százalékban finanszírozza egy olyan alkalmazott bérköltségeit, akire valójában nincs is szüksége. Ez pénzügyileg nem vállalható egy olyan vállalatnál, amely azért folyamodik támogatásért, mert anyagi gondjai vannak.
A fórumon jelen lévő közepes vállalatok képviselői szóvá tették, hogy nehezen magyarázható, miért jogosultak alacsonyabb arányú – mindössze 25 százalékos – támogatásra azok a munkáltatók, akik ötszáz főnél többet foglalkoztatnak, mint azok, aki kevesebb embert alkalmaznak. Ez a támogatásintenzitás nem elegendő ahhoz, hogy a cégek megőrizzék a munkavállalói létszámot. A százakat foglalkoztató vállalkozások további létszámleépítései pedig a munkanélküliség jelentős emelkedéséhez vezetnek, és tovább terhelik a szociális ellátórendszert – mutattak rá többen.
Ugyanezt a több száz főt foglalkoztató vállalati csoportot sújtja az is, hogy a munkahelymegőrző, illetve bértámogatások felső határa jelenleg kétszázezer euró, így a nagyobb cégek igen hamar kimerítik a szűkösre szabott keretet.
A pályázatok kritériumai szerint a vállalt létszámot a támogatások folyósításával megegyező ideig tovább kell foglalkoztatni, ellenkező esetben a támogatást vissza kell fizetni. Könnyen előfordulhat azonban, hogy egy vállalat a negatív gazdasági körülmények hatására önhibáján kívül további elbocsátásokra kényszerül. Jogos, hogy a vállalt foglalkoztatási kötelezettség nem teljesítése esetén a kapott támogatást visszajár az államnak, ám félő, hogy ez az adott cég teljes ellehetetlenüléséhez vezet. Ilyen esetek megelőzésére célszerű lenne a támogatás visszafizetésének mértékét egyedileg elbírálni – hangzott el a tanácskozáson.
Az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ képviseletében Rezsőfi István elmondta, az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) által kiírt hatmilliárd forintos pályázati keretre benyújtott pályázatokból 65 pályázatot bíráltak el előzetesen, és juttattak el az OFA-hoz. Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékből a vállalkozások összesen 1,8 milliárd forint támogatást igényeltek. A szintén megnyitott regionális munkaügyi központokon keresztül elérhető tízmilliárdos keretre folyamatosan gyűjtik az igényeket, az ezek alapján készülő észak-alföldi regionális munkahelymegőrző pályázatot március 5-ig kívánja benyújtani a munkaügyi központ. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy az igények messze meg fogják haladni a lehetőségeket – derült ki a regionális munkaügyi vezető szavaiból.