Real Madrid
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén

Jobb Cipruson, mint itthon. Ha nem offshore cég, akkor sem véletlenül jegyezték be a Simor András által tulajdonolt egyik társaságot Cipruson. A szigetország ugyanis a befektetők szemében egyfajta adóparadicsomnak számít. – Lényegesen kedvezőbb a ciprusi adórendszer, mint a magyar – mondta kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs. Az Ernst & Young adószakértője felidézte: uniós csatlakozása előtt a földközi-tengeri államot valóságos adóparadicsomnak tartották. A szigetországban még most is jóval alacsonyabbak az adók. Amíg például a társasági adó kulcsa Cipruson tíz százalék, addig idehaza a vállalkozásoknak tizenhat százalékot kell leróniuk, amihez még hozzászámítandó a négyszázalékos különadó is. Kint az osztalékadó is lényegesen kevesebb. A két ország egyezményt kötött a kettős adóztatás kizárásáról. Eszerint ha egy vállalkozás Cipruson tevékenykedik, akkor ott kell adót fizetnie, és ha ezt megteszi, a céget vagy tulajdonosát itthon nem lehet adófizetésre kötelezni. (J. T.)
Szemlátomást megromlott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány kapcsolata, amit jelez, hogy a kormánykörökhöz közel álló Népszava a hét végén hosszú cikkben támadta Simor András jegybankelnököt múlt heti szabadsága és magáncégeinek állítólagos összeférhetetlensége miatt. A lap emlékeztet arra, hogy a kormányt a múlt héten élesen bíráló Simor feladata „a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatni a kormány gazdaságpolitikáját”, nem pedig az, hogy a szabadságot vegyen ki, miközben a forint újabb mélyrepülésbe kezd. A Népszava szerint többekben megütközést keltett, hogy az MNB vezetője nem függesztette fel szabadságát, miközben a forint újabb történelmi mélypontokra zuhant. A lap azt is kifogásolja, hogy Simor az MNB elnökeként két cégben is tulajdonos: a Simor Pénzügyi Tanácsadó Kft.-ben, amit feleségével együtt jegyez, illetve a ciprusi Trevisol Management Services Ltd.-ben, amely a lap szerint feltehetőleg offshore cég. Mivel a jegybanki szabályok szerint az MNB alkalmazottja pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, ezért Simor esetében felmerülhet az összeférhetetlenség kérdése. A jegybank közleményben válaszolt a vádakra: eszerint a jegybankelnök két cége az elnök kinevezése óta nem folytat tevékenységet, a Cipruson bejegyzett társaság pedig nem offshore cég.
Az MNB vezetőjének pénteki hazaérkezése óta egyébként két rendkívüli ülést is tartott a jegybank monetáris tanácsa: egyet péntek este, egyet tegnap. A vasárnapi ülés után a testület közleményt adott ki, ami lényegében azt tartalmazta, hogy a forint védelme érdekében a jegybank készen áll a teljes monetáris politikai eszköztár alkalmazására. Ez egyelőre azt jelentheti, hogy az MNB a devizatartalékból eurót dob a piacra, és forintot vásárol, feltehetőleg már ma.
– Óriási hiba és jelentős pénzkidobás lenne a monetáris tanács részéről, ha piaci beavatkozással próbálná megvédeni a forintot – mondta tegnap lapunknak Róna Péter közgazdász, aki szerint az MNB nem tudja kézben tartani a pénzpiaci reakciókat. Mint mondta, nem tudni, hogy rendkívüli kamatemelés mellett dönt-e majd a jegybank, egy esetleges szigorítás azonban nem jelentené a jelenlegi helyzet megoldását. Róna meglehetősen furcsának nevezte, hogy a központi bankot szemlátomást meglepték az utóbbi napok pénzpiaci hírei, jóllehet a piacok reakciója a magyarországi eseményekre teljesen érthető volt.
Elemzők szerint a jegybank és a kormány közötti amúgy sem felhőtlen viszonyt végérvényesen kikezdte, hogy Simor András jegybankelnök a múlt csütörtökön egy interjúban élesen bírálta a kabinet reagálását a válságra. Az MNB elnöke úgy fogalmazott: ami most történik, az perspektíva nélküli vergődés, a kormányfő által korábban javasolt „nem konvencionális” forintvédő eszközökről pedig nem tudott. Simor szerint nem a kiskapukat kellene keresgélni, hanem végre neki kellene gyürkőzni az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumok teljesítésének.
– Amikor ég a ház, nem illik elhagyni a terepet – fogalmazott lapunknak Boros Imre. A közgazdász szerint Simor és Gyurcsány között azért mérgesedett el a viszony, mert a pénzügyi helyzet nagyon sokat romlott az utóbbi időben, és egyikük sem ismeri a megoldást.
– Most derült ki, hogy amikor vihar van a tengeren, sem a kapitány, sem az első tiszt nem képes irányítani az ország hajóját, de még azt sem képesek megmondani, hol kapott léket a hajó – mondta Boros.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.