A Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 márciusában indította el a százmilliárd forint keretösszegű Demján Sándor-tőkeprogramot (DSTP) azzal a céllal, hogy tőkét biztosítson a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások számára – idézi fel a tárca annak kapcsán, hogy megemelkedik az egy cégre jutó beruházási keretösszeg.

Fotó: MN
A program megvalósítását és szakmai irányítását az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. végzi, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével és megbízásából. A DSTP a magyar kkv-szektor egyik legfontosabb növekedési eszköze, a program indulása óta már 115 pozitív befektetési döntés született, a jóváhagyott befektetések értéke pedig meghaladja a 22 milliárd forintot. A legnagyobb arányban eddig feldolgozóipari (harminc százalék), kiemelten, élelmiszeripari, továbbá építőipari technológiai és szolgáltató vállalkozások jutottak forráshoz a program keretében.
A program indulását követő fél évben több száz vállalkozás osztotta meg tapasztalatait a Tőkealap-kezelő és a kamarák szakértőivel. E visszajelzések alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt-vel a vállalkozói igényekre reagáló módosítási javaslatokat készített elő, amelyek 2025 októberében lépnek életbe. Ennek értelmében:
• A maximális befektetési összeg kétszázmillió forintról négyszázmillió forintra nő,
• Új iparágként a kereskedelem is bekerül a támogatható körbe,
• Bővül a finanszírozás felhasználási céljainak köre:
o akvizíciókra, azaz üzletrész- vagy részvényvásárlásokra is fordítható a forrás,
o tulajdonosi/vezetői kivásárlásokat is lehetővé tesz – különösen generációváltás esetén,
o nem spekulatív célú ingatlanvásárlás és -fejlesztés is bekerül a célok közé,
o forgóeszköz-finanszírozás is megvalósítható legfeljebb a befektetés 50 százalékáig.
Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár hangsúlyozta: a kormány számára kiemelten fontos, hogy a program megfeleljen a hazai kkv-k valós igényeinek. Ezért a módosítások célja a vállalkozások mindennapi működéséhez és beruházási döntéseihez rugalmasabban illeszkedő feltételrendszer kialakítása volt.



















