A Hortobágy sajátos flórájának és faunájának beható tanulmányozására kapnak lehetőséget a téma iránt érdeklődő egyetemi és PhD-hallgatók a Debreceni Egyetem által alapított, kihelyezett tanszéken. A hortobágyi oktatási bázis az egyetem és a nemzeti park közös programja révén valósult meg, s az alapítók szándékai szerint élő laboratóriumként működik majd. Segítségével a kutatójelöltek helyi szakemberek vezetésével saját környezetükben vizsgálhatják a sok tekintetben egyedülálló pusztai élővilág fajait – tájékoztatott Sándor István, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója.
A legnagyobb magyar róna több olyan növénytársulással, illetve állatfajjal is büszkélkedhet, amelyek a világon sehol máshol nem fordulnak elő. Sajátos, csak ott fellelhető és vizsgálható faj például a sóvirág vagy az először a Kékes pusztán leírt kékesi futrinka nevű rovar. Ezek a lények több tízezer esztendőn át viszonylagos elszigeteltségben, háborítatlanul fejlődhettek a Hortobágyon, ami annak köszönhető, hogy még nem szabdalta fel a mezőgazdasági termelés Közép-Európa legnagyobb egybefüggő szikes pusztáját. A tájegység bioszféráját természetesen már a kihelyezett tanszék létrehozását megelőzően is sok egyetemi hallgató kutatta. Ám elsősorban nem a talaj közelében található, úgynevezett élő kövületek keltették fel a diákok érdeklődését, hanem a madarak, elsősorban a kanalas gém, a daru és a kihalás széléről az utóbbi évtizedekben visszahozott túzok. A hortobágyi szakemberek remélik, hogy a későbbiekben a fajok keletkezéséről, eredetéről is sokat eláruló sajátos – sokszor csak mikroszkopikus méretű – élőlények is felkeltik majd a kutatójelöltek érdeklődését.
A természetvédelmi és zoológiai tanszéket a nemzeti park munkatársa, Végvári Zsolt vezeti, aki az első időben évi nyolc-tíz hallgató munkáját irányítja. Elsősorban biológus és környezettan szakos diákokat várnak ide. A gyakorlati képzőhely olyan kutatási tapasztalatokhoz segíti a tanulókat, amelyekkel bekapcsolódhatnak a tanszék munkájába, és ezáltal magasabb szintű tudást sajátíthatnak el. A kurzusokat a nemzeti parkban dolgozó neves szakemberek vezetik, köztük olyanok, akik a Debreceni Egyetemen szerezték meg a doktori címet. Bár a nemzeti park nem kap többletforrást azzal, hogy bekapcsolódik a képzésbe, illetve a kutatásba, az együttműködés mindkét fél számára hasznos lehet. Remélhetőleg a korábbiaknál nagyobb hatékonysággal pályázhatunk majd az Európai Unió Life programjának támogatásaira – tudtuk meg Sándor Istvántól. Az egyetem pedig zoológiai szakirányú akkreditációt szerezhet a közös munka eredményeként a későbbiekben. A kihelyezett tanszék munkáját a Biológiai és Ökológiai Intézet koordinálja. Az egyetem tervei között a zoológus mesterképzés, illetve felsőfokú továbbképzés beindítása egyaránt szerepel, a terepgyakorlat helyszíne a kihelyezett tanszék közreműködésével szintén a Hortobágy lesz.
Kihúzták az ötös lottót