Magyarországon az éttermek 28-30 százalékát fenyegeti az a veszély, hogy a válsággal felerősödött pénzügyi problémák miatt teljesen eltűnik a palettáról, vagyis csőd miatt lehúzzák a rolót – derül ki a Magyar Vendéglátók Ipartestületének (MVI) legfrissebb piaci felméréséből. Háber Tamás elnöktől megtudtuk: a hazánkban működő 56 ezer vendéglátóhelyből ez 16 ezernél is többet érint, s az általuk foglalkoztatott állandó vagy alkalmi munkavállalókból pedig 35-40 ezren lesznek kénytelenek más megélhetés után nézni. Ráadásul mind több magyar szakember jön haza külföldről, mivel a válság miatt kevésbé van szükség jól képzett pincérre, szakácsra. – Ezeket a riasztó következményeket valamennyire meg lehetne előzni, ha végre vállalkozóbarát kormányzati döntések születnének, bár a szektor válsága nem ősszel kezdődött – magyarázta az elnök. Ugyanis, mivel a vendéglátás az egyik leghitelesebb fokmérője a lakosság vásárlóerejének, a 2006-ban zajlott első nagyobb kormányzati megszorítások óta úgy 30 százalékkal esett vissza itthon az étkezőhelyek forgalma, amit a külföldi turisták elmaradása is tetéz. Háber Tamás szerint ezzel együtt a szabadpiaci elvek alapján több étterem nyílt az elmúlt években, mint amennyi ki tudja szolgálni az igényeket, és sokan vannak, akik a gyors meggazdagodás reményében nyergeltek át, felhígítva így a tisztességes vállalkozások körét. Márpedig úgy tűnik, azok lesznek a válság vesztesei, akik évek óta nyögik a huszonkilencféle jogcímen teljesítendő közterheket – mondta Háber, aki szerint a kormány előszeretettel érvel azzal, hogy az egyik leginkább feketegazdaságba hajló ágazat a vendéglátás, ám döntéseivel nem, hogy fehérítene, sokkal inkább csődközelbe taszítja a magyar cégeket. Holott az MVI már évekkel ezelőtt jelezte: egy átlagos étterem, ha minden adó- és járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz, akkor száz forint megtermelt bevételből haszna nem, „csupán” 20-30 forintnyi vesztesége keletkezik. A vendéglősök legnagyobb gondja alapvetően ma is a túladóztatottság, miközben a környező országokban a kormányok kedvezményes áfakulccsal, munkahelymegtartó támogatással segítik a talpon maradást. Nálunk viszont a folyószámla- és forgóeszközhitelből tengődő üzletek előtt a szigorú bankpolitika miatt is bezárult a kapu.
Az áfaemelés, a kafetériajuttatások tervezett megadóztatása ugyancsak térdre kényszerít majd jó néhány éttermest, a Kopint-Tárki friss számításai szerint több mint 150 milliárdos bevételcsökkenést idézve elő. A melegétkezési utalvány megsarcolásával például a jegyet elfogadó éttermekben 2,1 foglalkoztatottal csökkenne az átlaglétszám, ami országosan 18 900 állásvesztőt jelentene. Ilyen kilátásokkal sokaknak a szűkített, alkalomszerű nyitva tartás, a csökkentett árukínálat és előbb-utóbb a kényszerű bezárás marad – jegyezte meg Háber Tamás, megemlítve: vidéken már több vendéglő eladó a válság miatt, mivel már most 15-20 százalékos a forgalomcsökkenés.
Borongós, ködös napok érkeznek