Törvényen kívül

Az államfő mindent megtesz azért, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) mielőbb megválasztott vezetője legyen. A köztársasági elnök hivatala ezt azután tudatta a közvéleménnyel, hogy Sólyom László csütörtökön nem nevezte ki az LB elnökhelyettesének Zanathy János bírót. Sólyom az alkotmány alapján úgy látta: elnökhelyettest csak az elnök jelölhet, az LB-nek pedig tavaly június óta nincs elnöke. Zanathyt az áprilistól nyugdíjba vonuló Kaposvári Bertalan elnökhelyettes ajánlotta.
A jelenlegi helyzet nem felel meg a jogszabályoknak. Törvényen kívüli, exlex állapottal van dolgunk. Az LB-nek sem elnöke, sem elnökhelyettese nincs. Kérdés ugyanakkor, érdemes-e Sólyom Lászlónak sietnie a jelöléssel. Egyáltalán, van-e módja rá, hogy az igazságszolgáltatás új vezetőjének mielőbbi megválasztását szorgalmazza.
Áttekintve az elmúlt egy év eseményeit, azt rögzíthetjük, gyors siker aligha várható. Április elsejéig az Országgyűlés akkor sem tudna új szakembert ültetni az elnöki székbe, ha az államfő jelöltjét az összes parlamenti párt képviselői elfogadnák. A jelölés folyamata ugyanis hetekig tart. Az ajánlott személyt meg kell hallgatnia az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak és a parlament alkotmányügyi bizottságának is. A képviselők csak ezután adhatják le titkos szavazataikat az Országházban. A teljes egyetértés emellett nehezen képzelhető el. A köztársasági elnök ugyanis nem szokott előzetesen egyeztetni a pártfrakciókkal. Az egyeztetés ráadásul nyilvánvalóan azt jelentené, hogy az államfő csak megnevezi a pártok által kiválasztott jogászt. A politikai erők konszenzusát most sem előzetesen, sem utólag nem lehetne egykönnyen létrehozni. A Magyar Szocialista Pártnak eddig egyetlen jelölt sem felelt meg. Nem fogadták el Baka Andrást, aki korábban tíz éven át Strasbourgban ítélkezett, s leszavazták Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét is.
Az MSZP-nek jól láthatóan az az érdeke, hogy saját emberét ültesse a főbírói székbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban többször üzent közvetve és közvetlenül, beszédeiben és szakminisztere útján az ítélkezésnek. Javasolta, melyik ügyet mikor döntsék el, az adott pert intézzék soron kívül. Majd módosíttatta a jogszabályt. A Draskovics Tibor nevével fémjelzett büntetőjogi törvénycsomag például nem más, mint a bírói gyakorlat felülvizsgálata. Az MSZP a liberálisok támogatásával egyszerű többséget igénylő törvénnyel korlátozta a gyülekezési jogot. Nem tűrte el, hogy a bíróság tovább folytassa eddigi, úgymond liberális gyakorlatát ezekben a perekben.
A szocialista parlamenti kisebbség és a kormányzat különféle módszerekkel megpróbálja legyűrni, akarata alá hajtani a bírói hatalmat. Ennek okai között szerepelhet az is, hogy a párt számos képviselője büntetőeljárás alatt áll. Zuschlag Jánost és Hunvald Györgyöt például maffiabűntettel vádolják, gyanúsítják, s folytatódik az eljárás a VI. kerületi ingatlanpanama és a csepeli leszámolás miatt is.
Draskovics Tibor a héten a Legfelsőbb Bíróság távozó elnökhelyettesénél járt. Fogadjuk el, hogy valóban csupán udvariasságból tette tiszteletét a Markó utcai igazságügyi palotában, és semmilyen összefüggésben sem kívánta latba vetni a befolyását. Szögezzük le ugyanakkor: a szocialista kisebbség nem érdekelt abban, hogy az igazságszolgáltatás átlátható legyen, megőrizze függetlenségét, pártatlanságát, sőt mindennek a látszatát is. Igaza lehet Balsai Istvánnak, a Fidesz képviselőjének, volt igazságügyi miniszternek abban: szerencsés volna, ha az átmeneti időben sikerülne ügyvivő útján megoldani az igazgatási feladatokat. A jelenlegi, széthulló parlament pedig a továbbiakban már nem próbálkozna a főbíró megválasztásával.