Egy anyag, több betegség

Az ízületi gyulladás visszaszorításával csökkenteni lehet a szívinfarktus, a stroke és bizonyos daganatos betegségek kialakulásának veszélyét. Ezt igazolták azok a vizsgálatok, amelyek a fehérjealapú biológiai terápia hatásainak igazolására folytatnak a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának Reumatológiai Tanszékén – derült ki a hét végén megrendezett orvoskongresszuson.

Nagy valószínűséggel nem véletlenszerű egybeesésről van szó, ha valaki egyszerre szenved gerincgyulladásban és gyulladásos bélbetegségben, ugyanis mindkét kóros autoimmun reakció hátterében az úgynevezett HLA–B27 gén húzódik meg. A különféle ízületi gyulladások (rheumatoid artritis) kialakulásának egyik genetikai tényezője pedig a nyirokcsomó-daganatok, a limfómák kialakulásában is kardinális szerepet játszik. Ezek hatékonyabb gyógyításához az egyes szakterületeknek folyamatosan konzultálni kell egymással – indokolta Szekanecz Zoltán professzor, a reumatológia tanszék vezetője, hogy egy asztalhoz ültették a reumatológusokat, az emésztőcsatorna betegségeivel foglalkozó belgyógyászokat, vérképzőszervi rendellenességet kutató és gyógyító onkológusokat, hematológusokat.
A Szekanecz Zoltán vezette kutatócsoport két évvel ezelőtt döntött úgy, hogy minden második évben más-más társszakmával vitatja meg az aktuális problémákat. Akkor az immunológia, a szemészet és a bőrgyógyászat képviselőivel találkoztak a közös patogenetikai háttérből következő komplex terápiák megvitatására. A hét végi kongresszus egyik fő témája a biológiai terápia, vagyis a fehérjék gyógyászati alkalmazása volt. Az előadásokból kiderült, a HLA–B27 génhez köthető fekélyes bélgyulladáshoz gyakran társul artritisz. A közös eredet következtében pedig eredményesen alkalmazhatók mindkét elváltozásnál a biológiai terápiák. Az immunrendszer B sejtjeinek kóros aktivitása, amely hatással van a gyulladásos ízületi betegség, a Sjögren-szindróma, lupuszbetegség kialakulására és fennmaradására, egyik patogenetikai alapja a nyirokcsomó-daganatok létrejöttének is. Nem véletlen, hogy az említett autoimmun kórképek mellett ugyanazon betegnél valóban gyakoribbak a másodlagos nyirokmegbetegedések és egyéb rosszindulatú elváltozások. Így az sem meglepő, hogy a limfómák kezelésében évek óta alkalmazott antitestes B sejt gátlás a közelmúltban az artritiszek kezelésében is elterjedt, a jövőben pedig a B sejt gátlás a többi kórkép terápiájába is bekerülhet.
Szekanecz professzor a debreceni reumatológiai tanszéken folyó kutatások közül kiemelte a szív-ér rendszeri betegségek, a daganatok és az autoimmun betegségek összefüggéseinek vizsgálatát. Autoimmun-reumatológiai betegségekben megnő a szívinfarktus, a stroke valószínűsége, mivel az ízületi gyulladás fokozza az érelmeszesedést. A tartósan aktív gyulladás következtében ugyanakkor a reumatológiai betegségekben megnőhet a daganatképződés rizikója. A tanszék vizsgálatai igazolták, biológiai terápia hatására csökkennek az érrendszeri szövődmények, és az artritiszes alapbetegség visszaszorítása csökkenti a daganatrizikót is.