Szolgálat 50 millió órán át: hogy őrzi a közbiztonságot a polgárőrség?

Kétezer településen mintegy hetvenezer polgárőr az elmúlt öt év alatt közel ötvenmillió szolgálati órát teljesített – mondta el a lapunknak adott interjúban Túrós András. Az Országos Polgárőr Szövetség elnöke hangsúlyozta, a polgárőrség jelentősen közreműködik a közrend fenntartásában. Az általuk koordinált összefogásra jó példaként említette, hogy a Pilisszentlászló környékén eltűnt fiatal hölgynek, K. Nikolettnek a keresését is a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség szervezte meg a közelmúltban különböző kutató egyesületek bevonásával. Az OPSZ ma tartja a tisztújító küldöttgyűlését, ahol az elnökségi tagok az elmúlt ötéves ciklus eredményeit is értékelik.

2025. 10. 11. 6:15

– Az idei programunkban mintegy hatvan olyan települést jelöltünk meg közösen az illetékes rendészeti szervekkel, ahol a közbiztonság javítása érdekében indokolt lenne a polgárőrség létrehozása. Az egyesületek megalakítása megkezdődött, huszonnyolcat már be is jegyeztek. Fontos célunk, hogy a közeljövőben az informatikai területen is legyen előrelépés, mert hatalmas adminisztrációval dolgoznak az egyesületek.

A jövőben pályázatokkal szeretnénk pluszforráshoz juttatni a szövetséget, és megszervezni az egységes, szolgálatokkal kapcsolatos nyilvántartási rendszerünket.

Célunk, hogy a a jövőben a közterületi, külterületi szolgálati órák száma tovább növekedjen. Elsősorban azért, mert mérsékelten ugyan, de nő a bűncselekmények száma, és ezt a polgárőrség a megelőző szerepével tudná ellensúlyozni.

Túrós András rendőrségi vezető volt 30 éven keresztül (Fotó: Ladóczki Balázs)

– Ön korábban rendőrfőkapitány volt. Hogyan segíti ez a tapasztalat a polgárőrség vezetésében, a rendészeti szervekkel való kapcsolattartásban?

– Rendőrségi vezető voltam 30 éven keresztül. Ez alatt az idő alatt voltam járási kapitányságok élén, Borsod megyei főkapitányként is dolgoztam egy évtizedet, valamint az országos rendőrséget is vezettem. Olyan közbiztonsági, bűnügyi, bűnüldözési tapasztalatokkal rendelkezem, amelyek egészen bizonyos, hogy segítik ennek a civil szervezetnek a szakmai munkáját. Ráadásul a rendőrség részéről is könnyebb a közös munka egy volt magas rangú országos rendőri vezetővel. Szakmailag, emberileg, személyileg jobban értjük egymást és könnyebb az együttműködés.

– A szervezet elnöki posztját ön már 1997 óta tölti be. Milyen változásokon ment át ebben az időszakban a polgárőrség, milyen az együttműködés a rendőrséggel?

– A polgárőrség 1991-ben alakult, jövőre lesz 35 éves. Kezdetben az aktuális kormányok politikai gyanakvással figyelték a munkáját, a rendőrség pedig egyfajta konkurenciát látott benne, hiszen a megalakuló és központilag nem szabályozott polgárőr egyesületek hatásköröket kértek. Önkéntes rendőrségként szerettek volna működni. Ekkoriban az állammal és a társadalommal azt volt a legfontosabb megértetni, hogy a polgárőrség pártsemleges és politikamentes. Nem hatóság, hanem egy civil szervezet, így segíti a közbiztonság védelmét és a rendőrséget. Később, 2011-ben megszületett a törvény a polgárőrségről, amely már nagyon hiányzott, hiszen addig a szervezet csak az egyesülési törvény alapján tudott működni. Az új törvény pontos kereteket ad a működésünkhöz. Előírja például, hogy a polgárőr egyesületek, szövetségek, így az országos szervezet is csak akkor működhet, ha írásos együttműködési megállapodást köt velük a rendőrség.

Erre azért volt szükség, mert a kezdeti időszakban mindenféle szélsőséges civil szervezet is kint volt az utcákon, amelyek erőteljesen politizáltak.

A rendőrség viszont mára nemcsak együttműködik velünk, hanem szakmailag, technikailag is támogatja a polgárőrséget, és stratégiai partnerként tekint ránk.

– Mekkora összegből gazdálkodhatnak jelenleg?

– Az állami költségvetésből, a magyar kormánytól az elmúlt öt évben összesen kilencmilliárd forint támogatást kapott a polgárőrség. Köszönettel tartozunk ezért. De azért is, hogy július elsejével eltörölték a cégautóadót, így az adminisztrációs terheink csökkentek, másrészt pedig évi háromszázmillió forint adó megfizetése alól mentesülünk, amelyet a polgárőr egyesületek működésére tudunk fordítani. Ráadásul kapunk még önkormányzati és más támogatást is, a Magyar falu program révén pedig az elmúlt időszakban 2,9 milliárd forintot nyertek pályázatokon az egyesületek, ebből az összegből gépkocsikat, technikai eszközöket tudtak maguknak vásárolni.

Jelenleg már 2500 tizennégy és tizennyolc év közötti ifjú polgárőr szolgál (Fotó: Ladóczki Balázs)

– Jelenleg mennyire biztosított az állomány utánpótlása?

– Miközben majdnem minden rendészeti szervnél utánpótlási gondok vannak, a polgárőrség létszáma az elmúlt öt évben 5800 fővel nőtt. Még csak kampányolni sem kell, megvan az utánpótlás. A jelentkezők jellemzően nyugdíjasok, de középkorúak is egyre többen jönnek. A fiatalítás is folyamatban van: jelenleg már 2500 tizennégy és tizennyolc év közötti ifjú polgárőr szolgál a sorainkban. Elsősorban középiskolákban folytatjuk a toborzó munkát, de számos példa van arra is, hogy az érettségihez szükséges 50 óra közösségi szolgálatot a polgárőr egyesületeknél teljesíthetik a diákok és utána is velünk maradnak. Példaként hadd említsem a Kiskunhalasi Szakképzési Centrumot, ahol százszámra lépnek be a fiatalok a helyi polgárőr egyesületbe és ténylegesen példaértékű munkát végeznek.

– A településeken sokan örülnek a polgárőrök jelenlétének, ugyanakkor vannak olyan hangok is, amelyek szerint a relatíve szűk hatáskör miatt nem elég hatékonynak. Ön hogy látja ezt a kérdést?

– Mivel a polgárőrség egy civil szervezet, így semmilyen olyan állami intézkedési hatáskört nem kaphat, mint a rendőrség. A polgárőrök nem igazoltathatnak, kényszerintézkedést sem alkalmazhatnak. Viszont a járőrözéskor a puszta jelenlétükkel megelőzik, megelőzhetik a bűncselekményeket. Jelzésadásokkal segíthetik a rendőrséget, ha pedig a jogsértőket tetten érik, visszatarthatják és elfoghatják őket, nem beszélve a rendészeti, közösségi kisugárzásról, ami a településeken növeli a biztonságérzetet.

Az összefogásra jó példa, hogy a Pilisszentlászló környékén eltűnt fiatal hölgynek, K. Nikolettnek a keresését is a Pest Vármegyei Polgárőr Szövetség szervezte meg a közelmúltban, különböző kutató egyesületek bevonásával.

Több százan jelentkeztek a felhívásukra, köztük kétszáz polgárőr is. Szinte naponta előfordul, hogy keresésekben vesznek részt a polgárőrök: a napokban egy nyolcéves autista kisfiút találtak meg egy mocsaras, elhagyott területen, és vittek vissza a szüleihez.

– Milyen jövőképet fogalmazna meg a polgárőrségnek?

– A polgárőrség egy stabilizáló, pusztán a jelenlétével rendteremtő szervezet. Nem csak a bűnmegelőzésben van szerepe, hanem egy látható, általános rendet és fegyelmet is kell, hogy sugározzon. A klasszikus tevékenységét a modern viszonyok között is folytatni kell, mert ha a bűnözés ciklusait nézem, akkor tényleg nagyon sokat kell dolgozni azért, hogy az országnak ez a kiegyensúlyozott közbiztonsága megmaradjon. A polgárőrség már egy olyan magas szintre ért el szakmailag, hogy részt vehet a tudati bűnmegelőzésben például előadásokkal, fórumokkal és közbiztonsági megelőzési felkészítést is tarthat a lakosságnak vagy a diákoknak. Azt szeretnénk, hogy folyamatos legyen a közterületi szolgálat, és előbb-utóbb valamennyi településen működjön polgárőr egyesület.