A csütörtöki feltételezett merénylet nem az első vád, amellyel Morales az ellenzéket illeti. Tavaly júniusban és szeptemberben már előkerült a merénylet-, illetve államcsínykísérlet vádja, sőt decemberben a venezuelai államfő, Hugo Chávez – Morales legfőbb dél-amerikai szövetségese és támasza – személyesen jelentette be, hogy a szélsőjobboldali szervezetek meg akarták buktatni a bolíviai államfőt. Az első indián származású elnököt 2005 decemberében választották meg. A bolíviai kokatermesztők szervezetének karizmatikus vezetőjeként feltűnt „El Evo” megválasztásáig folyamatosan igyekezett megakadályozni – többek között sztrájkok, útlezárások, tüntetések szervezésével – a neoliberális politikát folytató kormányokat abban, hogy olcsón adják az egyébként egyik legszegényebb dél-amerikai ország ásványkincseit. Legnagyobb sikere az volt, amikor a 2003 októberében kitört úgynevezett gázháború után sikerült megbuktatnia a gyűlölt Gonzalo Sánchez de Lozada elnököt. Most viszont fordult a kocka, Moralesnek kell leszerelnie az ellenzék tiltakozását. A fordulatos, súlyos indulatokkal terhelt bolíviai események hátterében jórészt azért folyik a küzdelem, hogy melyik térségi hatalom rendelkezzen a régió egyelőre második legnagyobb szénhidrogénkészlete fölött. De ugyanilyen fontos szempont, hogy javában zajlik a hatalmi harc az Egyesült Államok, illetve a dél-amerikai integráció megteremtését kívánó országok között. Bár Morales elnöksége alatt Bolívia már többször sodródott a polgárháború vagy a kettészakadás szélére, az államfőnek eddig sikerült megelőznie mind a vérontást, mind a szakadást.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
