Barbi és az atomúthenger

Csernobil és az új paksi atomerőmű építésének jóváhagyása – a Greenpeace erre a két eseményre kívánta felhívni a figyelmet egy látványos demonstrációval a hét elején. Stoll Barbara, a szervezet kampányosa szerint ugyanis egy nukleáris erőmű nemcsak veszélyes, eltakaríthatatlan hulladékot termel, hanem elvonja a pénzt a megújuló energiaforrások széles körű alkalmazásától is. A paksi atomerőmű vezetői szerint azonban elkerülhetetlen a bővítés a növekvő energiaigények és az elöregedett erőművek bezárása miatt.

2009. 05. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Rehabilitáció és megemlékezés. Csernobilban radioaktív hulladékot feldolgozó komplexumot adtak át, ide kerülnek a felrobbant tömb darabjai, a sugárfertőzött gépek, berendezések, de még a ruhák is, amelyeket a következmények felszámolásában részt vevő, úgynevezett „likvidátorok” viseltek. Az üzem állítólag lehetővé teszi, hogy a katasztrófa örökségét mostantól számított tíz év alatt felszámolják. Eközben megemlékezéseket rendeztek a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa 23. évfordulóján Moszkvában és a volt Szovjetunió számos utódállamában is. (MTI)


Nukleáris erőmű. Csernobil óta ez a kifejezés rettegést kelt Európában és világszerte. Magyarországon például a mai napig nem nyilvánosak azok a kimutatások, amelyek az 1986-os atomkatasztrófa egészségügyi hatásairól nyújthatnak információkat, ha a Kádár-rendszerben készültek ilyenek egyáltalán. A szakértők egy jelentős része viszont azt hangoztatja, hogy jelenleg nincs alternatívája a magyar villamos energia negyven százalékát megtermelő paksi atomerőműnek. Sőt, a parlamentben ötpárti konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a nukleáris erőművünk üzemidejét meg kell hosszabbítani, és új reaktort is építeni kell egy idő elmúltával hazánkban. Arról azonban, hogy a legjobban sugárzó atomhulladékoknak mi lesz a sorsa a későbbiekben, még senki nem tud sokat, jelenleg egy részük biztonságos tárolóban áll az erőmű területén.
A csernobili baleset 23. évfordulóját kihasználva a Greenpeace aktivistái hétfőn egy hatalmas úthengerrel tartottak jelképes demonstrációt a Hősök terén a paksi atomerőmű bővítése ellen.
A zöldek a békés akcióval arra is fel kívánták hívni a figyelmet, hogy szerintük a tervezett paksi beruházás teljességgel ellehetetleníti az energiahatékonyság és a megújuló energiák helyzetét Magyarországon.
A Greenpeace munkatársai egy nyolctonnás atomjeles úthengerrel gázoltak át megújuló energiaforrásokat és energiahatékonyságot szimbolizáló tárgyakon, apró szélturbinákon, napelemeken és óriás energiatakarékos izzókon. Ezek után a demonstrálók megtekintették a radioaktív sugárzásnak kitett áldozatokról szóló fotókiállítást, majd mécseseket gyújtottak a csernobili atomkatasztrófa áldozatainak emlékére.
Stoll Barbara, a Greenpeace kampányfelelőse arra emlékeztetett: a nukleáris hulladékok minimum 25 ezer évig veszélyesen sugárzók maradnak, és még generációk sokaságának fog fejtörést okozni biztonságos elhelyezésük. Ráadásul az energiahatékonysági beruházások és a megújulók helyzetét egy új atomerőmű építése teljességgel ellehetetleníti, hiszen elvonja a forrásokat, és az elektromos rendszer befogadóképességét is leterheli, „elszívva” a lehetőséget a megújuló energia kapacitásának növelésétől – hangsúlyozta a környezetvédő.
Új atomerűművi blokk vagy blokkok megépítése nem fog forrásokat elvonni az államtól – jelentette ki lapunknak Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. szóvivője. Tájékoztatása szerint a villamosenergia-igény megnövekedése és a kiöregedett erőművek leállítása miatt 2025-ig 5-6000 megawatt új erőművi kapacitásra lesz szükség Magyarországon. Ezt részben atomenergiával, részben pedig megújuló energiával, illetve ligniterőművekkel kell előállítani – fűzte hozzá. A szóvivő elmondta azt is: a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításának utolsó engedélykérelmét 2011-ben kell benyújtani az Országos Atomenergia Hivatalnak. Ezt a hatóság 2012-ben bírálja el. Az új atomreaktor építése viszont legkorábban 2020–2021-ben indulhat el, hiszen ehhez 5-6 év előkészítő munka szükséges, és legalább ennyi idő kell az építéshez is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.