Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter nemrég jelentette be, hogy a büntető törvénykönyv módosításával növelnék a büntetési tételét azoknak, akik legalább három alkalommal erőszakos bűncselekményeket követtek el egymás után. Mint mondta, háromszoros rablás esetén akár 12 évre is ítélhetnek valakit. Növekednének a büntetési tételek a fegyverrel elkövetett rablások és betörések esetében is, ezek elkövetői legalább öt évet kapnának.
*
A kérdés már csak az, hogy ezeket az elkövetőket a jövőben hol fogják elhelyezni. A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának intézkedési terve alapján ugyanis a takarékosabb üzemeltetés érdekében időlegesen lakat kerülne a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Gyorskocsi utcai objektumára és az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet solti létesítményére. Végleg megszüntetnék ugyanakkor a Szabocs-Szatmár-Bereg Megyei, a Nagyfai és a Zala Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint különösen a szabolcsi börtön bezárása érthetetlen, hiszen a megyében magas a bűnelkövetők száma. Az országban öszszesen 34 büntetés-végrehajtási intézet működik, de ezekbe a raboknak mintegy hatvan százaléka három megyéből, Borsodból, Hajdúból és Szabolcsból érkezik. A börtönbezárások miatt tehát jelentősen megnőhetnek a biztonságos rabszállítások költségei. Azt a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tanulmánya is elismeri, hogy az intézménybezárások eredménye a börtönök zsúfoltságának növekedéséhez vezethet, amely növelheti a fogvatartottak elégedetlenségét. Az elítélteknek feltehetőleg nem tetszik majd az sem, hogy takarékossági okokból fejenként tíz dekagrammal csökkentenék kenyéradagjukat, és lejjebb kapcsolják a cellák éjszakai fűtését is. Eközben azonban a televízióikat kicserélik kevesebb áramot fogyasztó, modern LCD-készülékekre. Vélhetőleg nem javít a börtönök biztonságán, hogy szintén takarékossági okból befagyasztják az őrök és más dolgozók jutalom- és szociális pénzkeretét.
Áramspórolás érdekében szüntetnék meg a börtönökben a vízforralást is, és a meleg italokhoz automatákat szereznének be. Forrásaink szerint ez legfeljebb azoknak a cégeknek jó, amelyektől megrendelik a gépeket. Külsős cégek helyzetbe kerülését szolgálhatja az is, hogy a fogvatartottakat ellátó büféket is bérbe adnák magáncégeknek.
Árulkodó, hogy az intézkedési tervben legfőbb célként a feleslegessé vált ingatlanok hasznosítását, értékesítését jelölik meg, de azt nem tudják megbecsülni, hogy ebből mekkora bevétele származhat a büntetés-végrehajtásnak. Az egyéb intézkedések viszont az előterjesztők szerint 1,5 milliárdos megtakarítást jelenthetnek 2010-re.
Ebből az intézménybezárásokkal 2010-ig a tervek alapján csaknem egymilliárd forintot takarítanának meg, a jutalmak és szociális juttatások befagyasztása viszont mindössze 66 millió forint megspórolásához vezetne, a leépítések, az ebből adódó esetleges létszámcsökkentés és a beosztások körzetesítése pedig csupán 40-50 millió forinttal szűkítené a kiadásokat. A büfék kiszervezése és az italautomaták bevezetése az elkövetkezendő másfél évben összesen 15-20 milliós megtakarítást eredményezne a büntetés-végrehajtás elképzelései szerint, miközben az éjszakai fűtésen 30-40 milliót lehetne megtakarítani 2009–2010-ben. Ezen időszakban mintegy 200 millió forinttal kevesebbet költenének viszont a börtönökre a BVOP számításai szerint a rabok kenyéradagjának megkurtításával és egy rugalmasabb élelmezési norma kialakításával.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium lapunk kérdéseire elismerte, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet vizsgálja, hogyan racionalizálhatná a működését. Mint közölték: ezt az ország gazdasági helyzete indokolja, de döntés még nem született. A szaktárca hozzátette azt is: az elmúlt évben 1500 férőhellyel két új börtönt adtak át, és ezzel lényegesen csökkent a magyar börtönök zsúfoltsága. A végrehajtó intézetek telítettsége azonban még így is 116 százalékos. A minisztérium állítása szerint a kisebb befogadó képességű börtönök esetleges bezárása ennek ellenére „számottevően” nem növelné a zsúfoltságot.
Magáncégek a börtönökben. Az elmúlt években két új börtönt hoztak létre: Tiszalökön és Szombathelyen, nyolc-, illetve hétszáz rab befogadásával, ahol étterem, foglalkoztatóhelyiségek, könyvtár, s kápolna is épült. A létesítmények egyenként kilencmilliárd forintba kerültek, de úgynevezett PPP-konstrukcióban épültek. Ennek lényege, hogy magánvállalkozásokat vontak be az építésbe, amelyek a kivitelezés költségei mellett az üzemeltetést is vállalták. Ha jól gazdálkodnak, az üzemeltetés nagy üzlet, hiszen az állam a működtetés fejében tizenöt évig intézményenként évente 1,9 milliárd forintot fizet. Ehhez persze ki kell használni a börtönök kapacitását. Vezető bulvárhír volt az is, hogy egy börtönturistákra szakosodott spanyol befektető fantáziát lát magyarországi börtönök felvásárlásában. A vállalkozó a szegedi Csillag börtönre és a sátoraljaújhelyi büntetés-végrehajtási objektumra vetett szemet, amelyekért milliárdokat fizetett volna, hogy szállodákat alakíthasson ki.
origo.hu
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat
