Egy csepp vérből diagnózis?

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának közreműködésével a francia Biosystems International nemzetközi kutatógárda olyan diagnosztikai módszert dolgozott ki, amivel egyetlen csepp vérből sok nehezen felismerhető betegséget – köztük a kezdeti stádiumban lévő tüdőrákot is – ki lehet mutatni. A kutatók szeretnék elérni, hogy a teszt bekerüljön a tüdőszűréseken alkalmazott vizsgálati módszerek közé.

2009. 05. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Forradalmian új, sok betegség gyors felismerését lehetővé tévő diagnosztikai módszer kidolgozását jelentette be tegnap Debrecenben Takács László, a francia Biosystems International (BIS) cég magyarországi leányvállalatának igazgatója.
A módszer jelentőségéről Jean-Pierrer Tirouflet, a BIS vezérigazgatója elmondta: világszerte 1,2 millió ember hal meg évente tüdőrákban, és a diagnózis felállítása után öt évvel már csak a betegek15-16 százaléka van életben. Az új szisztéma azonban olyan korai stádiumban képes kimutatni a betegséget, amikor a terápiás módszerek még igen hatékonyak, így az öt évnél tovább élők aránya elérheti a hetven százalékot. Tirouflet ezért hangsúlyozta: hasznos lenne, ha a tüdőszűrések vizsgálati módszerei közé bekerülne a biomarkeres tüdőrákszűrés. A BSI által kidolgozott diagnosztikai módszer arra épít, hogy a tüdőben lévő daganatból levált és a véráramba bejutott fehérjék valójában biológiai jeladók (biomarkerek). Az immunrendszer erre szakosodott „szervei”: az immunglobulinok ugyanis felismerik a daganatsejteket, és elindítják vele szemben a védekező reakciót. Ezért a daganat – vagy bármelyik más, a szervezetet immunreakcióra késztető betegséggyanús elváltozás – jelenlétét kimutató vizsgálat elvégzéséhez nincs másra szükség, mint a páciens egy csepp vérére és egy szilíciumlapocskára, amire előzetesen több tízezer immunglobulint vittek fel. Ezek mindegyike más és más betegségjelző vértartalom – vagyis biomarker – megkötésére képes, így nagy biztonsággal mutatja ki, hogy a vizsgált ember milyen betegségben vagy betegségekben szenved.
A módszer óriási távlatokat nyit, hiszen szemben a prosztatarák jelenlétét megállapító teszttel, amelyik egyetlen biomarker kimutatására képes, a BSI rendszere számtalan kór diagnosztizálására alkalmas egyszerre. Ám elsőként a tüdőrák korai felismerése érdekében szeretnék bevetni, mert ez az a betegség, ami korai stádiumban – vagyis akkor, amikor még jól kezelhető – nagyon nehezen diagnosztizálható – tudtuk meg Závodszky Péter akadémikustól, a BSI tudományos tanácsának tagjától.
A cég a módszer kifejlesztésére tízmillió eurót költött. A programban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) laboratóriumait használták, és részesei lettek annak a gyógyszeripari (farmakológiai) klaszternek, amit Bogsh Erik elnökletével, valamint Fésüs László rektor és Kósa Lajos polgármester közreműködésével az egyetem és Debrecen városa hozott létre azért, hogy elősegítse a tudományos eredmények minél rövidebb időn belüli hasznosítását.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.