Forradalmian új, sok betegség gyors felismerését lehetővé tévő diagnosztikai módszer kidolgozását jelentette be tegnap Debrecenben Takács László, a francia Biosystems International (BIS) cég magyarországi leányvállalatának igazgatója.
A módszer jelentőségéről Jean-Pierrer Tirouflet, a BIS vezérigazgatója elmondta: világszerte 1,2 millió ember hal meg évente tüdőrákban, és a diagnózis felállítása után öt évvel már csak a betegek15-16 százaléka van életben. Az új szisztéma azonban olyan korai stádiumban képes kimutatni a betegséget, amikor a terápiás módszerek még igen hatékonyak, így az öt évnél tovább élők aránya elérheti a hetven százalékot. Tirouflet ezért hangsúlyozta: hasznos lenne, ha a tüdőszűrések vizsgálati módszerei közé bekerülne a biomarkeres tüdőrákszűrés. A BSI által kidolgozott diagnosztikai módszer arra épít, hogy a tüdőben lévő daganatból levált és a véráramba bejutott fehérjék valójában biológiai jeladók (biomarkerek). Az immunrendszer erre szakosodott „szervei”: az immunglobulinok ugyanis felismerik a daganatsejteket, és elindítják vele szemben a védekező reakciót. Ezért a daganat – vagy bármelyik más, a szervezetet immunreakcióra késztető betegséggyanús elváltozás – jelenlétét kimutató vizsgálat elvégzéséhez nincs másra szükség, mint a páciens egy csepp vérére és egy szilíciumlapocskára, amire előzetesen több tízezer immunglobulint vittek fel. Ezek mindegyike más és más betegségjelző vértartalom – vagyis biomarker – megkötésére képes, így nagy biztonsággal mutatja ki, hogy a vizsgált ember milyen betegségben vagy betegségekben szenved.
A módszer óriási távlatokat nyit, hiszen szemben a prosztatarák jelenlétét megállapító teszttel, amelyik egyetlen biomarker kimutatására képes, a BSI rendszere számtalan kór diagnosztizálására alkalmas egyszerre. Ám elsőként a tüdőrák korai felismerése érdekében szeretnék bevetni, mert ez az a betegség, ami korai stádiumban – vagyis akkor, amikor még jól kezelhető – nagyon nehezen diagnosztizálható – tudtuk meg Závodszky Péter akadémikustól, a BSI tudományos tanácsának tagjától.
A cég a módszer kifejlesztésére tízmillió eurót költött. A programban a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumának (DEOEC) laboratóriumait használták, és részesei lettek annak a gyógyszeripari (farmakológiai) klaszternek, amit Bogsh Erik elnökletével, valamint Fésüs László rektor és Kósa Lajos polgármester közreműködésével az egyetem és Debrecen városa hozott létre azért, hogy elősegítse a tudományos eredmények minél rövidebb időn belüli hasznosítását.
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?