Hangsúlyos helyen a magyar művek

Megszűnik a Thália mint játszóhely, együttműködnek viszont a Vígszínházzal és a Művészetek Palotájával – derült ki az Operaház jövő évadáról tartott tájékoztatón. A 300 millió forintos elvonás érzékenyen érintette a dalszínházat, de nem csökkentik sem az előadások, sem a premierek számát.

Ősszel 125 éves lesz az Operaház: szeptember 26-án operagálával, 27-én az 1884. szeptember 27-i nyitóest műsorával emlékeznek az Ybl-palota átadására. Nyolc premierrel készülnek a jövő évadra, ezek között hangsúlyos helyet kapnak a magyar alkotások, hiszen – ahogy Fischer Ádám fő-zeneigazgató fogalmazott – ez a Magyar Állami Operaház feladata.
A kiváló karmester elmondta: az október elejére tervezett Bartók-premier, A kékszakállú herceg vára olyan produkció, amire harminc éve vár, és amellyel új dimenziót szeretne nyitni az opera-előadásokban és a vezénylésben. – Ez az egyetlen magyar nyelvű opera, amit az egész világon játszanak – emlékeztetett a fő-zeneigazgató, aki hangsúlyozta: éppen ezért feladatuk a művészi kutatómunka, és Hartmut Schörghofer rendezése is ezt mutatja be. Fischer Ádám nemcsak dirigálja majd a művet, hanem életében először egyfajta segédrendezőként, „produkciódramaturgként” is részt vesz az alkotói folyamatban. Az első előadásokkal egy időben ülésezik Budapesten az Opera Europa, amelynek kétszáz képviselője ezen a produkción keresztül ismerheti meg az intézmény művészeti színvonalát. A kortárs magyar operák is előtérbe kerülnek, november végén az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Sári József Napfogyatkozását mutatják be, újra műsorra kerül Szokolay Sándor Vérnásza, amelyet Karlsruhéba is elvisznek, továbbra is a repertoár részét képezik majd a bevált magyar művek és a felújítások nagy része is hazai alkotás.
A premierek sorát ezúttal is gyermekelőadás nyitja, Brittentől A kis kéményseprő. Két opera-előadást együttműködés szült. A Vígszínházzal közös karácsonyi Varázsfuvolát igazi családi előadásnak szánják. A Művészetek Palotájával folytatódik az egyre szorosabbá váló kapcsolat, 2010-től a rádiózenekar mellé az Operaház együttese is beszáll a Wagner-napokba a Trisztán és Izolda előadásával, amely bekerül az operabérletek kínálata közé is. A balettestek közül kiemelkedik a szeptemberi Világsztárok az Operában balettgála, a Karamazov testvérek premierje (Boris Eifman koreográfiája), illetve a nyár eleji Modern balett-est. A Thália mint játszóhely megszűnik. Az Erkel Színház mint próbaterem egyelőre marad, további sorsáról Vass Lajos főigazgató úgy fogalmazott: „nem tudok jósolni, csak reménykedni.”
A hagyományos bérletsorozatok mellett az óvodásokra, az iskolásokra, a kisebb pénzű nyugdíjasokra, a családi körben koncertre járókra, a modern rendezések iránt fogékony egyetemistákra is külön gondoltak. Májusünnep jövőre is lesz, a pozsonyi operaházzal pedig tárgyalások folynak a rendszeres vendégjátékokról. Az Operaház az idei negatív felhangok hatására úgy döntött, kezébe veszi a korábban más cég által szervezett Operabált, amely nemcsak a háznak, de dolgozóinak is komoly pluszjövedelmet jelent.