Lehívhatjuk az újabb százmilliárdokat

Hazánk eddig teljesítette a húszmilliárd eurós mentőcsomag feltételeit, ezért lehívhatjuk a hitelkeret harmadik részletét is – hangzott el a Pénzügyminisztérium, a jegybank és a Nemzetközi Valutaalap tegnapi közös sajtótájékoztatóján. Mindez újabb, ezúttal mintegy 850 milliárd forintos kölcsön lehívását teszi lehetővé hazánk számára. Tegnap az is kiderült: még a múlt hónapban bejelentettnél is nagyobbat zuhan az idén a magyar gazdaság, a kilábalás pedig még jövőre sem indulhat el.

Munkatársunktól
2009. 05. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárult tegnap az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös vizsgálata arról, hogy hazánk megfelelően teljesíti-e a tavaly novemberi húszmilliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltételeit. Miután mindkét szervezet megállapította, hogy Magyarország a költségvetésre, az államadósságra, az inflációra és a devizatartalékokra vonatkozó követelményeket teljesítette, lehívhatjuk a következő, sorrendben harmadik részletünket. Ez az IMF-től 1,43 milliárd eurónyi, az EU-tól pedig 1,5 milliárd eurónyi hitel felvételét jelenti, ami összesen mintegy 850 milliárd forintot tesz ki. A Pénzügyminisztérium, a jegybank, valamint az EU és az IMF tegnapi közös tájékoztatóján Elena Flores, az EU bizottságának igazgatója és James Morsink, a valutaalap tárgyalódelegációjának vezetője egyértelművé tette: hazánk változatlanul szoros megfigyelés alatt marad, és mindkét szervezet továbbra is ellenőrzi a hitelmegállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítését. A szoros póráz jegyében az IMF irodát is nyit Budapesten. Mint Iryna Ivaschenko, az iroda vezetője tegnap elmondta: irodájuk célja, hogy a valutaalap és Magyarország között kapcsolatot tartsanak fenn.
Az IMF-képviseletnek lesz is mit ellenőriznie, hiszen a magyar kormány hamarosan újabb szándéknyilatkozatot küld el a valutaalap részére, amely az új intézkedéseken kívül a legfrissebb gazdasági pályánkat mutató számokat is tartalmazza. A pénzügyminiszter által tegnap ismertetett adatok még a múlt hónapban bejelentetthez képest is kedvezőtlenebb képet mutatnak. A kabinet az IMF-fel és az EU-val egyetértésben most már úgy gondolja: az idén a gazdaság – a múlt hónapban jelzett 5,5–6 százalékkal szemben – 6,7 százalékkal esik vissza, s még jövőre is tart a zsugorodás, igaz, 2010-ben ennek mértéke mindössze 0,9 százalékos lesz. 2011-re vonatkozóan Oszkó Péter csupán annyit mondott: ekkorra már növekedéssel szeretnének számolni. Az adóemelések nyomán az infláció az idén átlagosan 4,5 százalékos lesz, míg az export és az import 15-16 százalékkal esik vissza.
Az IMF és az EU egyúttal jóváhagyta az idei államháztartásihiány-célunk jelentős növelését, tehát azt, hogy a korábban tervezettnél többet költsünk a bevételeinknél. A GDP-hez mért idei deficit – a korábbi 2,6, illetve 2,9 százalék helyett – így 3,9 százalék lehet, s jövőre is 3,8 százalékot tehet ki a hiány. Három százalék alá a pénzügyminiszter szerint 2011-ben süllyedhet a deficit. Oszkó Péter tegnap azt is jelezte: az EU és az IMF nem ragaszkodik egy előírt adócsomaghoz, azt azonban elvárják, hogy az adóbevételek ne mérséklődjenek az ideihez képest. Nem várható javulás az államadóssággal kapcsolatban sem. Lapunk kérdésére a pénzügyminiszter elismerte: az idén és jövőre a GDP-arányos mutató 80 százalék fölé megy, s csak 2011-ben indulhat csökkenésnek az adósságállomány. Adósságunkat James Morsink az egyik legnagyobb problémának nevezte, s emlékeztetett: hazánk nemzetközi és térségi viszonylatban is jelentősen eladósodottnak számít.
A most lezárult tárgyalásokon ugyan nem esett szó egy újabb hitelmegállapodásról, ám James Morsink jelezte: amennyiben hazánknak szüksége lenne újabb forrásokra, úgy az IMF nyitott az újabb tárgyalásokra. Morsink szerint a húszmilliárd eurós tavalyi hitelcsomag lefedi a 2009-es igényeinket, a jövő év ugyanakkor még kérdésesnek számít.
A mostani intézkedéscsomag olyan lépéseket tartalmaz, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank már évek óta sürget – ezt már Simor András jelentette ki az IMF-hez küldendő új szándéklevél kapcsán. A jegybankelnök hangsúlyozta: az alacsony foglalkoztatás az egyik fő oka annak, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években kevésbé fejlődött versenytársaihoz képest. Mint mondta, csak a foglalkoztatást növelő intézkedések, valamint a hosszú távú szerkezeti reformok segítségével érhető el, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára tudjon állni.

Elhibázott válságkezelés. A magasabb hiány, a 82,7 százalékos államadósság és 6,7 százalékos gazdasági visszaesés azt mutatja, hogy a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány tavaly ősz óta hozott megszorító intézkedései teljesen elhibázottak, ezért gazdaságpolitikai változásra van szükség – mondta tegnap Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint ezek a megszorítások nem segítették a magyar gazdaság kilábalását a válságból, és értelmetlen áldozatvállalásra kényszerítették a lakosságot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.