Lehívhatjuk az újabb százmilliárdokat

Lezárult tegnap az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közös vizsgálata arról, hogy hazánk megfelelően teljesíti-e a tavaly novemberi húszmilliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltételeit. Miután mindkét szervezet megállapította, hogy Magyarország a költségvetésre, az államadósságra, az inflációra és a devizatartalékokra vonatkozó követelményeket teljesítette, lehívhatjuk a következő, sorrendben harmadik részletünket. Ez az IMF-től 1,43 milliárd eurónyi, az EU-tól pedig 1,5 milliárd eurónyi hitel felvételét jelenti, ami összesen mintegy 850 milliárd forintot tesz ki. A Pénzügyminisztérium, a jegybank, valamint az EU és az IMF tegnapi közös tájékoztatóján Elena Flores, az EU bizottságának igazgatója és James Morsink, a valutaalap tárgyalódelegációjának vezetője egyértelművé tette: hazánk változatlanul szoros megfigyelés alatt marad, és mindkét szervezet továbbra is ellenőrzi a hitelmegállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítését. A szoros póráz jegyében az IMF irodát is nyit Budapesten. Mint Iryna Ivaschenko, az iroda vezetője tegnap elmondta: irodájuk célja, hogy a valutaalap és Magyarország között kapcsolatot tartsanak fenn.
Az IMF-képviseletnek lesz is mit ellenőriznie, hiszen a magyar kormány hamarosan újabb szándéknyilatkozatot küld el a valutaalap részére, amely az új intézkedéseken kívül a legfrissebb gazdasági pályánkat mutató számokat is tartalmazza. A pénzügyminiszter által tegnap ismertetett adatok még a múlt hónapban bejelentetthez képest is kedvezőtlenebb képet mutatnak. A kabinet az IMF-fel és az EU-val egyetértésben most már úgy gondolja: az idén a gazdaság – a múlt hónapban jelzett 5,5–6 százalékkal szemben – 6,7 százalékkal esik vissza, s még jövőre is tart a zsugorodás, igaz, 2010-ben ennek mértéke mindössze 0,9 százalékos lesz. 2011-re vonatkozóan Oszkó Péter csupán annyit mondott: ekkorra már növekedéssel szeretnének számolni. Az adóemelések nyomán az infláció az idén átlagosan 4,5 százalékos lesz, míg az export és az import 15-16 százalékkal esik vissza.
Az IMF és az EU egyúttal jóváhagyta az idei államháztartásihiány-célunk jelentős növelését, tehát azt, hogy a korábban tervezettnél többet költsünk a bevételeinknél. A GDP-hez mért idei deficit – a korábbi 2,6, illetve 2,9 százalék helyett – így 3,9 százalék lehet, s jövőre is 3,8 százalékot tehet ki a hiány. Három százalék alá a pénzügyminiszter szerint 2011-ben süllyedhet a deficit. Oszkó Péter tegnap azt is jelezte: az EU és az IMF nem ragaszkodik egy előírt adócsomaghoz, azt azonban elvárják, hogy az adóbevételek ne mérséklődjenek az ideihez képest. Nem várható javulás az államadóssággal kapcsolatban sem. Lapunk kérdésére a pénzügyminiszter elismerte: az idén és jövőre a GDP-arányos mutató 80 százalék fölé megy, s csak 2011-ben indulhat csökkenésnek az adósságállomány. Adósságunkat James Morsink az egyik legnagyobb problémának nevezte, s emlékeztetett: hazánk nemzetközi és térségi viszonylatban is jelentősen eladósodottnak számít.
A most lezárult tárgyalásokon ugyan nem esett szó egy újabb hitelmegállapodásról, ám James Morsink jelezte: amennyiben hazánknak szüksége lenne újabb forrásokra, úgy az IMF nyitott az újabb tárgyalásokra. Morsink szerint a húszmilliárd eurós tavalyi hitelcsomag lefedi a 2009-es igényeinket, a jövő év ugyanakkor még kérdésesnek számít.
A mostani intézkedéscsomag olyan lépéseket tartalmaz, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank már évek óta sürget – ezt már Simor András jelentette ki az IMF-hez küldendő új szándéklevél kapcsán. A jegybankelnök hangsúlyozta: az alacsony foglalkoztatás az egyik fő oka annak, hogy a magyar gazdaság az elmúlt években kevésbé fejlődött versenytársaihoz képest. Mint mondta, csak a foglalkoztatást növelő intézkedések, valamint a hosszú távú szerkezeti reformok segítségével érhető el, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára tudjon állni.

Elhibázott válságkezelés. A magasabb hiány, a 82,7 százalékos államadósság és 6,7 százalékos gazdasági visszaesés azt mutatja, hogy a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány tavaly ősz óta hozott megszorító intézkedései teljesen elhibázottak, ezért gazdaságpolitikai változásra van szükség – mondta tegnap Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint ezek a megszorítások nem segítették a magyar gazdaság kilábalását a válságból, és értelmetlen áldozatvállalásra kényszerítették a lakosságot.