Szergely Mihejev politikai technikákkal foglalkozó szakértő kijelentette, a Puytin–Medvegyev-tandem vezette elit stabil hatalmi struktúrát épített ki, amit nagyban erősít a miniszterelnök népszerűsége. Natalja Naronyickaja, a Párizsi Orosz Demokrácia és Együttműködés Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy az energiakérdés, vagy a Fekete-tenger övezetében felmerülő problémák csak akkor rendezhetők nagyobb konfliktus nélkül, ha ezekben Oroszország és az Egyesült Államok konstruktívan együttműködik. Hangsúlyozta, hazájának korrekt üzleti kapcsolatokat kell kiépíteni az Egyesült Államokkal, Közép-Európát pedig ebben a folyamatban is jelentőségének megfelelően kell kezelni. Mihail Noszov, az orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetének igazgatóhelyettese kitért arra, hogy Oroszország az ezredforduló környékétől kezdődően óriási bevételekre tett szert az energiahordozók értékesítéséből, így a gazdasági válság kevésbé érinti, mint más országokat. A közeli jövőben meg kell találni azokat a magas hozzáadott értéket képviselő produktumokat, amikkel hangsúlyosan jelen lehet a világgazdaságban.
Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orosz Föderáció a földrajzi közelsége, hagyományos kapcsolataink és katonai ereje révén Magyarország számára megkerülhetetlen tényező, ezért a közös dolgok rendezése az ésszerűség és célszerűség jegyében szükséges és halaszthatatlan feladat. Keskeny Ernő, Magyarország volt moszkvai nagykövete azt hangsúlyozta, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági-politikai kapcsolatok érdekében ösztönözni kell egy Oroszországot jól ismerő, a nyelvet beszélő gazdasági diplomaták képzését. Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott, Magyarországnak stabil, kiszámítható partnerségre kell törekednie Oroszországgal, nem félni kell az orosz gazdasági offenzívától, hanem meg kell benne látni a lehetőségeket.
Ferencz Orsolya: Magyarországnak is komoly figyelmet kell fordítania az űrszektorra