Hárfás Zsolt kiemelte, ez az egység néhány éve kizárólag kevert, urán–plutónium, MOX-üzemanyagot használ, ami a kiégett üzemanyagból kinyert plutónium felhasználásával készül. Ez fontos mérföldkő az atomiparban, hiszen igazolja az üzemanyagciklus zárását lehetővé tevő technológiák létjogosultságát és megbízhatóságát. Emellett a belojarszki telephelyen megkezdődtek a BN–1200 típusú gyorsneutronos egység építésének előkészületei. Távlati terv ugyanis, hogy a Paks II-n is termelésbe lépő VVER–1200 blokkokban keletkező kiégett üzemanyagból kivonják a plutóniumot, és a hagyományosan használt urán-dioxiddal keverve a BN-blokkokban használják áramtermelésre. A nyugat-szibériai Szeverszkben viszont már épül az ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs blokk, amelyhez folyamatosan gyártják és szállítják az egyes nagyberendezéseket is. Ugyanezen a telephelyen található a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és friss üzemanyagot előállító gyár is. Ha az összes technológiai rendszer megépítése befejeződik, akkor a világon elsőként egy telephelyen belül fog megvalósulni a zárt nukleáris üzemanyagciklus.
Atomenergetika és orvostudomány – lehet átjárás
A rendezvényen nagy hangsúlyt kaptak az atomenergia orvosi célú alkalmazásának fejlesztési irányai – számolt be róla Hárfás Zsolt. Az ezen a területen alkalmazott innovatív megoldások lehetővé teszik az élő szövetek megfelelőinek létrehozását, amelyeket a közeljövőben a klinikai gyakorlatban, elsősorban a transzplantációban lehetne felhasználni. Az egyik kulcsfontosságú terület az olyan szövetek létrehozása, amelyek nem váltanak ki immunválaszt és csökkentik a kilökődés kockázatát. A következő lépés a komplexebb mirigyszövetek, például a pajzsmirigyszövet kifejlesztése lesz.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!