Újrahasznosítás: az atomenergiában is egyre fontosabb

A nyugati szankciók ellenére erőteljesen növekszik a Roszatom globális szerepe és súlya, a folyamatos innováció pedig a hulladékkezelésre is kiterjed, ugyanis az atomenergia hosszú távú társadalmi elfogadottsága szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok hosszú távú, biztonságos kezelése. Az újrahasznosítás szerencsére már az atomenergetikában sem kérdés.

Illusztráció Fotó: MTI / Komka Péter

Rekordszámú, 118 ország képviselője és mintegy negyvenezer látogató volt kíváncsi az Atomenergetikai világhétre, azon belül arra, hol tart és legfőképpen merre halad az atomenergetika. A rendező, a Paks II atomerőművet is építő orosz Roszatom globális szerepe és súlya erőteljesen növekszik, hiszen a globális Dél – Délkelet Ázsia és Afrika – egyre több országa fordul az atomenergia felé, ami a fejlődésük alappillére, mert az atomenergia használata egyidejűleg képes garantálni az ellátásbiztonságot, a megfizethető energiát és a környezet állapotának javítását. 

Az atomenergia használata egyidejűleg képes garantálni az ellátásbiztonságot, a megfizethető energiát és a környezet állapotának javítását
Fotó: MOHAMMAD ALI NAJIB

A moszkvai rendezvény fókuszában olyan stratégiai fontosságú témák szerepeltek, amelyek alapvetően határozhatják meg a fenntartható és karbonsemleges jövőt – számolt be róla lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Az atomenergia hosszú távú társadalmi elfogadottsága szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok hosszú távú, biztonságos kezelése. A hosszú távú fenntarthatóságot és a társadalmi elfogadottságot a nukleáris üzemanyagciklus zárása jelenti, hiszen ebben az esetben az atomipar nem eltemetendő hulladékként tekint a kiégett üzemanyagokra, hanem az újrafeldolgozás révén potenciális új üzemanyagként. E kezelési stratégia jelentősen bővítheti a globálisan rendelkezésre álló uránkészleteket is, annak köszönhetően, hogy a kiégett üzemanyag 95 százaléka újrahasznosul a kiégett üzemanyag-kazetták újrafeldolgozásával és innovatív technológiák felhasználásával – magyarázta a szakértő. Emiatt jelentősen csökken a radioaktív hulladék mennyisége és az azt alkotó aktinidák felezési ideje, ami egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a végleges elhelyezésre kerülő hulladék kezelését, több ezer év helyett a hulladék háromszáz év alatt ártalmatlanná válik.

A Roszatom Áttörés elnevezésű projektjének az a célja, hogy az atomenergetika egy minőségileg új szakaszba lépjen a hagyományos, termikus neutronos erőműveket kiegészítő, gyorsneutronos reaktorokon alapuló, zárt nukleáris üzemanyagciklus és ennek ipari léptékű megvalósításának eredményeképpen.

Oroszország az egyetlen ország, ahol gyorsneutronos blokkok kereskedelmi üzemben termelik az áramot. A Belojarszki Atomerőműben már 1980 óta működik a BN–600 típusú gyorsneutronos blokk, 2015 óta pedig a világ legnagyobb kereskedelmi üzemében lévő nátriumhűtésű gyorsneutronos blokkjaként a 3+ generációs technológiát alkalmazó BN–800 típusú egység is a hálózatra termeli az áramot. 

Hárfás Zsolt kiemelte, ez az egység néhány éve kizárólag kevert, urán–plutónium, MOX-üzemanyagot használ, ami a kiégett üzemanyagból kinyert plutónium felhasználásával készül. Ez fontos mérföldkő az atomiparban, hiszen igazolja az üzemanyagciklus zárását lehetővé tevő technológiák létjogosultságát és megbízhatóságát. Emellett a belojarszki telephelyen megkezdődtek a BN–1200 típusú gyorsneutronos egység építésének előkészületei. Távlati terv ugyanis, hogy a Paks II-n is termelésbe lépő VVER–1200 blokkokban keletkező kiégett üzemanyagból kivonják a plutóniumot, és a hagyományosan használt urán-dioxiddal keverve a BN-blokkokban használják áramtermelésre. A nyugat-szibériai Szeverszkben viszont már épül az ólomhűtésű BRESZT-OD–300 gyorsneutronos, negyedik generációs blokk, amelyhez folyamatosan gyártják és szállítják az egyes nagyberendezéseket is. Ugyanezen a telephelyen található a kiégett üzemanyagot feldolgozó üzem és friss üzemanyagot előállító gyár is. Ha az összes technológiai rendszer megépítése befejeződik, akkor a világon elsőként egy telephelyen belül fog megvalósulni a zárt nukleáris üzemanyagciklus. 

Atomenergetika és orvostudomány – lehet átjárás

A rendezvényen nagy hangsúlyt kaptak az atomenergia orvosi célú alkalmazásának fejlesztési irányai – számolt be róla Hárfás Zsolt. Az ezen a területen alkalmazott innovatív megoldások lehetővé teszik az élő szövetek megfelelőinek létrehozását, amelyeket a közeljövőben a klinikai gyakorlatban, elsősorban a transzplantációban lehetne felhasználni. Az egyik kulcsfontosságú terület az olyan szövetek létrehozása, amelyek nem váltanak ki immunválaszt és csökkentik a kilökődés kockázatát. A következő lépés a komplexebb mirigyszövetek, például a pajzsmirigyszövet kifejlesztése lesz.