Rekordszámú, 118 ország képviselője és mintegy negyvenezer látogató volt kíváncsi az Atomenergetikai világhétre, azon belül arra, hol tart és legfőképpen merre halad az atomenergetika. A rendező, a Paks II atomerőművet is építő orosz Roszatom globális szerepe és súlya erőteljesen növekszik, hiszen a globális Dél – Délkelet Ázsia és Afrika – egyre több országa fordul az atomenergia felé, ami a fejlődésük alappillére, mert az atomenergia használata egyidejűleg képes garantálni az ellátásbiztonságot, a megfizethető energiát és a környezet állapotának javítását.
Fotó: MOHAMMAD ALI NAJIB
A moszkvai rendezvény fókuszában olyan stratégiai fontosságú témák szerepeltek, amelyek alapvetően határozhatják meg a fenntartható és karbonsemleges jövőt – számolt be róla lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Az atomenergia hosszú távú társadalmi elfogadottsága szempontjából az egyik legfontosabb kérdés a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok hosszú távú, biztonságos kezelése. A hosszú távú fenntarthatóságot és a társadalmi elfogadottságot a nukleáris üzemanyagciklus zárása jelenti, hiszen ebben az esetben az atomipar nem eltemetendő hulladékként tekint a kiégett üzemanyagokra, hanem az újrafeldolgozás révén potenciális új üzemanyagként. E kezelési stratégia jelentősen bővítheti a globálisan rendelkezésre álló uránkészleteket is, annak köszönhetően, hogy a kiégett üzemanyag 95 százaléka újrahasznosul a kiégett üzemanyag-kazetták újrafeldolgozásával és innovatív technológiák felhasználásával – magyarázta a szakértő. Emiatt jelentősen csökken a radioaktív hulladék mennyisége és az azt alkotó aktinidák felezési ideje, ami egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a végleges elhelyezésre kerülő hulladék kezelését, több ezer év helyett a hulladék háromszáz év alatt ártalmatlanná válik.
A Roszatom Áttörés elnevezésű projektjének az a célja, hogy az atomenergetika egy minőségileg új szakaszba lépjen a hagyományos, termikus neutronos erőműveket kiegészítő, gyorsneutronos reaktorokon alapuló, zárt nukleáris üzemanyagciklus és ennek ipari léptékű megvalósításának eredményeképpen.
Oroszország az egyetlen ország, ahol gyorsneutronos blokkok kereskedelmi üzemben termelik az áramot. A Belojarszki Atomerőműben már 1980 óta működik a BN–600 típusú gyorsneutronos blokk, 2015 óta pedig a világ legnagyobb kereskedelmi üzemében lévő nátriumhűtésű gyorsneutronos blokkjaként a 3+ generációs technológiát alkalmazó BN–800 típusú egység is a hálózatra termeli az áramot.
