Megtartják az ártatlanok DNS-adatait

Az ügy a terrorizmus elhárítására hozott törvény életbe lépte óta erősen vitatott: az ellenzéki pártok, emberjogi és polgárjogi szervezetek bírálják. Smith ezzel szemben arra hivatkozik, hogy nincs szó olyan adatok tárolásáról, amelyek bármi módon kompromittálók lennének az egyénre. Akik a DNS-adatok megőrzése pártján állnak, példaképp hozzák fel az 58 éves Sean Hodgson ügyét, aki 27 évet töltött börtönben ártatlanul olyan gyilkosságért, amelyet nem ő követett el. Szabadlábra helyezését egy pár hónapja végzett DNS-tesztnek köszönheti, amely kizárta bűnösségét. A döntés ellenzői szerint a DNS-adatokból teljes genetikai képet lehet kibontakoztatni, ami árthat az ártatlanul tesztelt személynek, és rámutatnak, hogy a törvény értelmében még tíz évnél idősebb gyerekek adatait is megőrzik.
Jövő hónapban újból előtérbe kerül egy másik vitatott kérdés: bevezessék-e a kötelező személyazonossági igazolványt a terrorveszély csökkentésére. Manchesterben kísérleti alapon önként vállalkozóknak állítanak ki személyi lapot. Így mérik le, mekkora a lakosság ellenkezése, milyen költséggel és adminisztrációval jár az igazolvány kiadása.

Hibaszázalék. Több százezer olyan személyt tartanak nyilván az Egyesült Államokban, akiket hibás módon, tévedésből regisztráltak terroristaként – derült az amerikai igazságügyi minisztérium tegnap közzétett friss jelentéséből. A francia AFP hírügynökség által idézett tanulmány szerint az 1,1 millió jelenleg számon tartott terrorista- gyanús személy mintegy 35 százalékának semmi köze nincs a feltételezhető terrorcselekményekhez. Ráadásul több olyan személy is szerepelt az amerikai nyilvántartásban, aki már rég meghalt. (MN)