Komótosra vesszük a tempót, már csütörtökön este elindulunk, hogy az éjszakát a valaha Karády Katalin birtokát képező Katalin csárdában éjszakázva hangolódjunk rá a monori kirándulásra. A négyes főút Szolnok felé vezető oldalán benzinkút szomszédságában lévő vendéglátó-intézmény villogó neonfényei ugyan majdnem elriasztanak terveinktől, de aztán mégis bekéredzkedünk, és felbuzdulva a hatezer forintos szobaár pénztárcabarát voltán, szállást foglalunk. A szoba egy eredetileg lovardának épült, nádtetős házban bújik meg, ami rusztikus ízlésünknek kellemes meglepetés. Az ablakok kitűnően zárnak, a falak pedig vastagok, így előzetes félelmeink alaptalannak bizonyulnak: a mintegy húsz kilométerre lévő Ferihegy éjszakai zajai nem zavarják pihenésünket. Megnyugodva konstatáljuk, hogy itt a holnapra tervezett borkóstolást követően is nyugalomra lelhetünk.
Reggel irány az ezer pincét rejtő Strázsahegy lábánál lévő Szent Orbán tér, majd a bortermelők védőszentjének faszobra előtti tisztelgést követően a Kadarka-sor, ott is Czeglédi György pincészete. Érkeztünkkor már Pogácsás Tibor polgármester, Bordás János, a helyi borrend nagymestere, valamint Kugel György szőlősgazda és tekintélyes helyi polgár is ott van. A gazda jó szívvel kínált pogácsája és kadarkája mellett éppen azt latolgatják, miként is lehetne ebből az ezer pincéből meg a jóféle helyi borfajtákból kiindulva életet lehelni a Strázsahegybe. – A feljegyzések szerint a XVII. század óta termelnek bort a Strázsahegyen, ami így a nevében is jelzett hadászati jelentőségén túlmenően egy időben az itteni egyik alapvető megélhetési forrásként tett szert kiemelkedő jelentőségre. A pincék ma is megvannak, a vendéglátó- kedv sem veszett ki belőlünk, ezért gondoltuk, miért ne lehetne felvirágoztatni újra az eleinknek megélhetést adó szőlőművelést, miért ne lehetne olyan programokat e köré szervezni, amelyek segítenek megszerettetni a Nagykunság legészakibb csücskének borait – mondja Kugel György. A kellemes tornáccal, ebédlőhelyiséggel is rendelkező Czeglédi pince nedűjét szorongatva, teljesen egyetértünk Kugel úrral, és kedvet kapunk felkerekedni, hogy lássuk, mit is kínál ez a szőlőművelés alá kéredzkedett domborulat, amit alföldi szemmel nézve valóban nevezhetünk hegynek is.
Sétánkat a Szent Orbánszobornál kezdjük, utunk frissen felállított információs táblák mentén kanyarog. Képek és leírások segítségével ismerkedünk a helyi és az ország más tájain ismeretes szőlőművelési kultúrákkal, szőlőhöz, borhoz kötődő népszokásokkal, megtudjuk, hogy Monoron nyolc hagyományos magyar szőlőfajta honos. Jólesőn legeltetjük szemünket a példásan művelt parcellák zöldellő szőlőtőkéin, ismerősként köszönünk vissza a dél lévén pincegádorokban tanyázó, kvaterkázó szőlősgazdáknak. Közben kiderül az is, hogy a strázsahegyi mellett egy másik, onnan délre eső pincesor is része a monori borkultúrának. Ez utóbbi helyszínről való tudás pedig azért is fontos, mert ez ad helyszínt a Szent Orbán-napi vigadalomnak május 22–23-án. Megfordul a fejünkben, arra újra eljövünk.
Orbán-napi vigadalom. Május 22–23-án tartják Monoron a Szent Orbán-napi vigadalmat. A rendezvényen strázsahegyi tekerő amatőr kerékpárverseny lesz négyszáz regisztrált résztvevővel. A strázsahegyi kavaró sütő-főző fesztiválra bárki bármilyen kategóriában nevezhet, a vigadalom bortúrával és táncvigassággal végződik. További információk: www.strazsaborrend.hu.
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k…rva nagy következményei lesznek”