Padlót fog a gazdaság

Nem tudjuk tartani a Nemzetközi Valutaalaptól felvett óriáshitel legfontosabb feltételét, az alacsony költségvetési deficitet. Ezt tegnap maga Dominique Strauss-Kahn, az IMF elnöke ismerte el, megerősítve, hogy már a hiány módosításáról tárgyalnak Budapesten. Eközben minden eddiginél rosszabb, 6,4 százalékos gazdasági visszaesést jelentő negyedéves GDP-adatot közölt tegnap a statisztikai hivatal.

Nem képes tartani a kormány az idei évre kőbe vésettnek tekintett költségvetésihiány-szintet, amelyet tavaly ősszel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is feltételként szabott a 20 milliárd eurós hitelkeret megnyitásának ellenében. Mint arról tegnap Dominique Strauss-Kahn, az IMF elnöke beszámolt: a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt az eredetileg háromszázalékos maximális deficit kényszerű megemeléséről is tárgyal a szervezet küldöttsége Budapesten. A távirati irodának Strauss-Kahn megerősítette, hogy immár 3,9 százalékos deficitről van szó, azaz mintegy 150-200 milliárdnyi további bevételkieséssel kell számolni. Így a hiány megemelésével és a megszorításokkal lesz csak befoltozható az idei költségvetés, ez azonban egyúttal az államadósságot is tovább növeli. Jövőre az Európai Bizottság becslései szerint az egész hazai össztermék 83 százalékát fogja már kitenni az államadósság, amely az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint március végén 20 447 milliárd forint volt, és az év első három hónapjában naponta 26 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés hitelállománya. Strauss-Kahn arra is figyelmeztetett, hogy nehéz biztos előrejelzést adni a várható zuhanásról, bár „valószínűleg túl van a mélyponton a válság”. Ewald Nowotny, az Osztrák Nemzeti Bank (ÖNB) igazgatója a valutaalappal tartott közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem szabad egységesen kezelni a kelet-közép-európai térséget. – Az Ausztriával szomszédos országok gazdasága – Magyarország kivételével – „nagyon stabilnak” tekinthető – mondta.
Tegnap minden eddiginél roszszabb negyedéves GDP-adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal: idén a januártól március végéig tartó időszakban 6,4 százalékkal esett vissza a hazai gazdaság az egy évvel ezelőtti szinthez képest. A zuhanás mértéke az eddig napvilágra került gazdasági részadatok alapján gyakorlatilag előre borítékolható volt, mert minden ágazatban óriási volt a zsugorodás ebben az időszakban. A GDP szempontjából legfontosabb exportteljesítmény és az ipari termelés is húsz százaléknál nagyobb mértékű csökkenést mutatott, a lakosság fogyasztása pedig visszaesett a csökkenő reálbérek következtében. A K and H Bank és a Takarékbank elemzései szerint a megszorítócsomag, a magas munkanélküliség és a lakosság magas hitelterhei júliustól tovább szűkítik a keresletet, míg az adóemelések miatt jelentős inflációs kockázatokkal kell szembenéznünk. Az MKB Bank elemzői szerint a kereslet esése, valamint a korlátozott hitelfelvételi lehetőségek miatt is lassuló beruházások szintén lefelé húzták a GDP-t. Hazánk gazdasági zsugorodása a visegrádi államok közül egyébként a legnagyobb mértékű.
– Már látszik az MSZP-csomag első „eredménye”: olyan mértékű, 6,4 százalékos a gazdasági visszaesés, amilyenre senki sem számított – értékelte Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a bruttó hazai össztermék (GDP) legfrissebb adatát.

Több hitel kell? Amennyiben nem javul vagy romlik a nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulat, Magyarország kérni fogja a nemzetközi hitelcsomag méretének megnövelését – jelezte ma Bajnai Gordon miniszterelnök délelőtt külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján a Dow Jones tudósítása szerint, amelyről a Portfolio.hu számolt be. A kormányfő hozzátette, korai lenne még azt mondani, valóban szükségünk lesz a keret növelésére.