Baklövések ügynöksége a HM-nél

A haditechnikai beszerzések jelenleg nem csak akadoznak, ma már az is kijelenthető, hogy homok ömlött a gépezetbe – jellemezte lapunknak a honvédség ellátási gondjait egy szakértő. A honvédelmi tárca által létrehozott fejlesztési és logisztikai ügynökség inkább gazdasági, mint katonai szervezet, és a takarékosság jegyében egymás után követi el a baklövéseket. Így fordulhatott elő, hogy az afganisztáni misszió még mindig nem jutott pilóta nélküli felderítő repülőgéphez, a hadsereg gépkarabélyainak korszerűsítése kudarcot vallott, a helikoptereinek javítására kiírt tender pedig botrányba fulladt.

Szekeres Imre honvédelmi miniszter az elmúlt évek egyik legnagyobb sikereként szokta emlegetni, hogy csökkentették a szaktárcánál a hivatali bürokráciát. Ennek jegyében a Honvédelmi Minisztérium (HM) Nemzetközi és Rendezvényszervező Hivatala, a HM Technológiai Hivatal, valamint a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási Hivatala megszüntetésével 2007-ben megalakult a HM szintén hangzatos nevű Fejlesztési és Logisztikai Ügynöksége (FLÜ).
*
Azóta ez a szervezet hivatott a honvédség összes haditechnikai és ellátási gondját megoldani a minisztérium fejlesztési pénzekkel takarékosabban, jobban gazdálkodó egységeként. A jelek szerint azonban az ügynökség nem éppen olajozottan működik, legalábbis egyre nagyobb baklövéseket követnek el a magyar haditechnikai beszerzésekben.
A balfogások sorát 2006-ban indította el az afganisztáni miszszió technikai felszerelésének korszerűsítése.
Mivel a hivatalos közlések szerint páncélozott terepjárók, vagy komolyabb járőrözéshez szükséges eszközök megvásárlására nem volt forrása és lehetősége a szaktárcának, legalább a külszolgálatot teljesítő katonáink felderítő képességét szerették volna fejleszteni korszerű, pilóta nélküli repülőgépek (UAV) beszerzésével.
A honvédelmi tárca vezetőjének azonban hamarosan magyarázkodnia kellett, mert olyan lóra tettek, amely nem bírta el a terhet. Az UAV-vásárlás éveket csúszott, Szekeres megfogalmazása szerint azért, mert a közbeszerzési eljárás szabályai sokszor lehetetlen helyzetet teremtenek.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fejlesztési ügynökség szakemberei rosszul választottak, amikor a spórolás jegyében első körben egy lengyel cég olcsó gépeiről írtak alá szerződést 2006 decemberében. Akkor azt ígérték, hogy a magyar katonák biztonságát erősíteni hivatott UAV-ok 2007 első fél évére Afganisztánban lesznek. Noha a HM számos nyilvános rendezvényen büszkélkedett a gépekkel, a valóságban a próbákon a szállítónak nem sikerült demonstrálnia vállalásait. A tárca ezért felmondta az ügyletet, a lengyelek pedig 25 százalékos kötbért fizettek. Az afganisztáni hadszíntéren viszont egymás után halt meg két tűzszerészünk az út mentén elhelyezett pokolgépek miatt. Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a védelmi képesség kiterjesztése érdekében a HM kénytelen volt sürgősséggel az eredeti eljárásban vesztes izraeli Elbitet megbízni, amely felajánlotta a HM részére egy fejlettebb konstrukció szállítását. A felajánlás elfogadását követően egy vonatkozó kormányrendelet hatálya alá tartozó különleges eljárás lefolytatásával kötötték meg a szerződést. A felderítő repülőgépek az idei év második felében érkezhetnek meg Afganisztánba. Szerencsére azóta sikerült ellátni páncélozott járművekkel is ezt a missziónkat. Ezek nagy részét azonban egy katonai megállapodás részeként kaptuk kölcsön az Egyesült Államok hadseregétől, vagyis nem saját beszerzések.
A napokban a HM sajtóosztálya egy kormánypárti laptársunknál magyarázkodott azzal a cikkünkkel kapcsolatban, amelyben megírtuk: gyakorlatilag a lövéspróbákon szétestek volna azok az AK–63-as gépkarabélyok, amelyeket a minisztérium megrendelésére korszerűsítettek. A prototípusokat szintén a HM FLÜ rendelte meg, de azok tízezer lövéses haditechnikai ellenőrző vizsgálatát már kétezer lövés után fel kellett függeszteni, mert illesztési problémák jelentkeztek. A szaktárca az említett újságban kijelentette: szerintük nem az a botrány, ha szétesnek a megrendelt mintadarabok, hanem az, ha használhatatlan fegyvereket adnak a katonák kezébe. Ezzel az általunk megkérdezett fegyverszakértők is egyetértenek, bár szerintük egy lövéspróbán hatvanezer tüzelést is ki kellene bírnia egy új prototípusnak. Ezért legfeljebb szánalmas próbálkozásnak tekinthető, hogy a HM FLÜ önállóan kívánja megoldani a szovjet időkből ránk maradt Kalasnyikovok modernizációját. Erre ráadásul 7,7 milliárd forintot szánna a szaktárca, amely a korszerűsítésre tervezett 7700 kézifegyverrel számolva darabonként egymillió forintjába kerülne az adófizetőknek.
Ekkora összegből viszont a világ legjobban felszerelt fegyvereit is megvehetné a honvédség. Az új fegyverek megvásárlásával azonban a HM szerint az a baj, hogy azokhoz lőszereket is kellene vásárolni, miközben a Kalasnyikovokhoz tíz évre elegendő töltényt is őriznek a honvédségi raktárak. A HM tehát mindent elkövet a spórolás jegyében, és eközben az sem érdekli, hogy a NATO-tagállamok nyolcvan százalékánál ma már nem Kalasnyikov-lőszereket használnak. Sőt, új fegyverek megvásárlása mellett döntött nemrég Csehország és Lengyelország, Törökország hadserege is. A HM FLÜ most arra készül, hogy saját maga fejleszti ki a prototípust, bevonva a pályázatába a NATO beszerzési ügynökségét, mert nem tartják kizártnak, hogy a szövetségben másutt is felvetődhet az egykori szovjet fegyverek korszerűsítése, és akkor a nagyobb tétel miatt a projekt olcsóbb lehet. A szaktárca központi ügynöksége tehát ahelyett, hogy elismerné a kudarcot, és más megoldást keresne, még üzletelne is a modernizált AK–63-assal más tagállamokban.
Nagy felzúdulást okozott a honvédségnél az a cikkünk is, amelyben arról számoltunk be nemrég, hogy egy kamerákkal felszerelt behajtó cég és a rendőrség is megjelent a Dunai Repülőgépgyár (DR) Zrt. területén. Az egykori állami hadiipari vállalat egyik még meglévő hangárjából akarta elvinni ugyanis a tulajdonosuk a javítóberendezéseket, de ezt csak hoszszas huzavona után engedték a DR Zrt. vezetői. Ezeket az eszközöket a híreink szerint egy orosz cégen keresztül adták el egy magyar társaságnak, de bérleti díjért sokáig a repülőgépgyár területén maradtak. A konfliktus összefüggésben lehet azzal, hogy a DR Zrt. nemrég a HM FLÜ-től elnyert egy csaknem 3,5 milliárd forint értékű közbeszerzést a Magyar Honvédség Mi–8-as, Mi–17-es és Mi–24-es helikoptereinek fenntartására, karbantartására, javítására, üzemidő-hosszabbítására. Ehhez pedig a pályázati kiírás szerint rendelkezni kell a szükséges műszaki háttérbázissal. Mivel azonban a berendezéseket elszállították, a DR Zrt. alkalmassága a szerződés teljesítésére kérdésessé vált. Forrásaink szerint felmerülhet az is, hogy a HM FLÜ szakembereit félrevezették a DR Zrt. képviselői, hiszen olyan háttérbázisról adtak információkat a pályázat elnyerése érdekében, amelyben zömében már eladott javítóberendezéseket tartottak.
A HM mindezek ellenére állítja, hogy a DR Zrt. teljesítette a pályázat elnyeréséhez szükséges öszszes feltételt.
A szerződést viszont még nem írták alá, úgyhogy egyelőre bizonytalan, ki fogja javítani és karbantartani a Magyar Honvédség forgószárnyasait.